A máj egyik fehérjéje a sikeres terhesség kulcsa

A kutatók megállapították, hogy olyan génmanipulált egerekben, akik nem voltak képesek a máj „homológ-1 (Lrh-1) molekula” receptorának termelésére, nem jött létre a terhességhez szükséges méhen belüli környezet sem. Az Lrh-1 hiánya azt eredményezte, hogy a méhlepény kialakulása nem volt megfelelő, így a placenta nem volt alkalmas feladata ellátására. Az Lrh-1 az emberi uterusban található, és jelenléte alapvetően fontos a korai terhességi folyamatok zavartalan végbemeneteléhez.

A vizsgálatot vezető Bruce Murphy, az állati reprodukciós kutatóközpont munkatársa ezt írja: „Korábban már igazoltuk, hogy az Lrh-1 a peteérés esszenciális feltétele. Új vizsgálatunk azt tárta fel, hogy fontos szerepet játszik a méhben, ami felveti azt a lehetőséget, hogy az Lrh-1-hiány hozzájárulhat a terhességi veszteségek előfordulásához embereknél. Az emberi szövetek vizsgálata előtt állatkísérleteket végeztünk. Úgy véljük, korai lenne, ha az Lrh-1 méhbiopsziás mintákból történő mérését diagnosztikai tesztként javasolnánk, de már dolgozunk a receptorexpresszió menstruációs ciklustól függő változásának feltérképezésén.”

Ezen túlmenően a kutatók az is tanulmányozzák, hogy a hormonreceptor-pótló terápia alkalmas lehet-e a rendszeres méhtevékenység helyreállítására kísérleti egereknél. Murphy szerint: „A progeszteronnak nincs jelentősége e szempontból. Bár a hormonkezelés lehetővé teszi az embrió számára, hogy beágyazódhasson, rendellenességeket tapasztaltunk a méh belső felszínén, zavart szenvedett a placenta kialakulása, a magzat visszamaradt növekedésében, sőt magzati halálozás is bekövetkezett.”

Mindazonáltal lehetőség van terápiás beavatkozásra, mivel jelenleg is folynak olyan klinikai vizsgálatok, melyekben új Lrh1-agonistákat és -antagonistákat tesztelnek a 2-es típusú cukorbetegséghez társuló májelváltozások kezelésében.