A menopauzális hőhullámok oka

Emberek milliói élnek át hőhullámokat, és nem csak nők. Nem tudjuk azonban, hogy ezeket a gyakran erős verejtékezéssel kísért epizódokat mi okozza. Most azonban dr. Naomi Rance és kollégái, az Arizonai Egyetem orvoskarának munkatársai közelebb jutottak a hőhullámok mechanizmusának megértéséhez – ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy később kezelni is lehessen ezt a kellemetlen állapotot. Kutatásaik eredményét november 27-én a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben tették közzé.

Kimutatták, hogy valószínűleg a hipotalamikus neuronok egy csoportja, az ún. KNDy idegsejtek szabályozzák, „kapcsolják be” a hőhullámokat. „Bár a KNDy neuronok csak egy nagyon kis sejtpopuláció, kutatásunk felfedte, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy a szervezet hogyan szabályozza a rendelkezésére álló energia felhasználását, a reprodukciót és a testhőmérsékletet. Igazi sokfunkciós sejtek” – mondta Melinda Mittelman-Smith, aki PhD-jelöltként vezette a vizsgálatot.

A KNDy neuronokat a kutatók olyan patkányokban tanulmányozták, amelyek a menopauza állati modelljei voltak; ezekben próbálták kideríteni, hogy az ösztrogén megvonásának hatására – ez a fő triggere ugyanis a menopauzával járó változásoknak – hogyan alakul a hőszabályozás biológiai mechanizmusa.

Kiderítették, hogy azokban a patkányokban, amelyekben inaktiválták a KNDy idegsejteket, a farok hőmérséklete konzisztensen alacsonyabb volt, s ez arra utal, hogy ezek a neuronok a vazodilatációt szabályozzák a bőrben.

„A hőhullámok fémjele a vazodilatáció” – magyarázta dr. Rance. „A hőhullám során a bőr forró lesz és kipirul. Ilyen módon próbál a szervezet megszabadulni a fölösleges hőmennyiségtől, éppen úgy, mint a verejtékezéssel. A különbség az, például a lázhoz vagy a fokozott izommunkához képest, hogy ha a hőhullám alatt megmérnénk a maghőmérsékletet, azt egyáltalán nem találnánk emelkedettnek.”

Bár az eredmények egyelőre nem használhatók fel arra, hogy megszabadítsák az embereket a hőhullámoktól, egy szükséges első lépést jelentenek, mondta dr. Rance. „Ezeket a vizsgálatokat nyilvánvalóan nem lehet nőkön elvégezni, márpedig csak akkor van esélyünk kezelések kifejlesztésére, ha megértjük a jelenség mechanizmusát. Eddig csak annyit tudtunk, hogy az ösztrogénszint csökkenésével függnek össze a hőhullámok, de ezen túl a mechanizmus egy fekete doboz. Jelenleg a hőhullámok egyetlen hatásos kezelése az ösztrogénpótlás. Ha rájönnénk, hogy mi a hőhullámok oka, megpróbálhatnánk jobb, célzottabb kezelést kifejleszteni.”

Mint dr. Rance elmondta, a hőhullámok rendszerint 4–5 évig tartanak, és a nők mintegy 80%-ában fordulnak elő, de olyan férfiakban is, akiket prosztatarák miatt bizonyos hormonális kezelésben részesítenek.

„Egyesek számára nem olyan rosszak a hőhullámok, de másoknál nagyon súlyosak  lehetnek, még az alvást is megzavarhatják stb. Ezért azt kérdeztem magamtól: ’Hogy lehet, hogy még mindig nem derítettük ki, mi a hőhullámok oka?’’’ – mondta dr. Rance, aki már két évtizede foglalkozik a KNDy neuronokkal és működésükkel.

„A KNDy idegsejtek a keringő ösztrogénre reagálnak” – magyarázta Mittelman-Smith. „Ha e hormonok szintje nagyon alacsony lesz, mint ahogy ez a menopauzában történik, ezek a neuronok ’bediliznek’, ha úgy tetszik. Méretük nagyon megnő, és a többszörösét termelik annak a neurotranszmitter mennyiségnek, amit normális ösztrogénszint mellett szoktak termelni.” „Mivel ezek a sejtek kapcsolatban állnak az agy ismert hőszabályozó központjaival, úgy gondoljuk, hogy ezzel a fokozott jelző aktivitással azt üzenik – tévesen – e központoknak: ’Forró a test, indítsd be a hőleadást!’. S ennek hatására valóban megkezdődik a hőleadás a vazodilatáció és a verejtékezés révén.”

Akárcsak a nőkben a menopauza során, a patkányokban is megemelkedik a farok bőrének hőmérséklete, ha eltávolítják petefészkeiket, ahol az ösztrogén termelődik. „A patkányoknál a hőszabályozás a farokban történik, mivel a test többi részét bunda borítja. A petefészküktől megfosztott patkányokban az ösztrogénhiány vazodilatációt okoz, amit a bőrhőmérséklet növekedéseként észlelhetünk és mérhetünk meg” – magyarázta dr. Rance.

„Miután megtudtuk, hogy az ösztrogén valóban szabályozza a farok bőrhőmérsékletét a patkányban, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen szerepet játszanak ebben a KNDy neuronok – ha egyáltalán van szerepük.”

Dr. Rance és munkatársai összehasonlították a farok bőrhőmérsékletét intakt KNDy neuronokkal és inaktivált KNDy neuronokkal rendelkező patkányokban. Azt mutatták ki, hogy az inaktivált KNDy neuronos patkányokban sokkal kisebb mértékű volt a farok bőrhőmérsékletének az alvás-ébrenlét ciklushoz kötődő ingadozása, mint a normál patkányokban. Mint dr. Rance elmondta, ezekben a patkányokban nagyon konzisztensen kisebb mértékű a vazodilatáció, és ezért alacsonyabb a farok hőmérséklete, mint az intakt KNDy neuronokkal rendelkező patkányokban, és alacsonyabb is marad, függetlenül attól, hogy éjjel van vagy nappal, és függetlenül attól is, hogy milyen az ösztrogénszintjük.

„A patkányok egyáltalán nem látszottak boldogtalannak” – tette hozzá dr. Rance – „Azt lehetne hinni, hogy összegömbölyödnek és reszketnek, de nem. A maghőmérsékletük nem különbözött a normál patkányokétól, azaz belül nem voltak hidegebbek. Megvizsgáltuk az aktivitási szintjüket is, s ez is teljesen normális volt. Nem találtunk más különbséget köztük és a normál patkányok között, mint a kisebb mértékű vazodilatációt.” Dr. Rance azt is elmondta, hogy nem találta meglepőnek, hogy vannak olyan neuronális kapcsolók, amelyek mind a reprodukció, mind a hőszabályozás szempontjából fontosak. „A faj számára igen fontos a testhőmérséklet szabályozásának képessége, s ez a reprodukció szempontjából is jelentős, mert a terhes nők így kerülhetik el az extrém hipertermiát. A hőhullámok e neuronok hiperaktivitásának következményei” – mondta dr. Rance.

Forrás: Medical News Today