Antidepresszívumok és altatók – több járműbaleset

A pszichotróp szerek hatással vannak az agyi működésekre, melynek folytán az adott személy kevésbé képes kontrollálni járművét. A pszichotróp gyógyszerek és a járműbalesetek közötti kapcsolatot elemző kutatásban most az elsősorban a szorongás és alvászavarok terápiájában alkalmazott benzodiazepinekre összpontosítottak, melyek legismertebb képviselője a diazepam. Viszonylag kevesebb figyelmet fordítottak most az álmatlanság kezelésére szolgáló újabb készítményekre (az úgynevezett Z-szerekre), az antidepresszívumokra és az antipszichotikumokra.

A pszichotróp szereknek a járművezetői képességekre gyakorolt hatásának elemzéséhez a kutatók a gyógyszerszedő személyek két csoportját hasonlították össze a balesetek előfordulási gyakorisága szempontjából. Az erre vonatkozó adatokat a tajvani egészségbiztosítási nyilvántartásból gyűjtötték ki.

Az első csoportot 5183 olyan személy alkotta, aki közlekedési járműbaleset részese volt. A második csoport egy 31093 fős kontrollcsoport volt, mely nem és életkor szempontjából hasonló összetételű volt, mint az első csoport, mindössze abban különbözött attól, hogy tagjai nem voltak részesei közlekedési balesetnek. Az adatok azt jelzik, hogy a balesetet szenvedett csoport tagjai nagyobb arányban szedtek pszichotróp gyógyszereket rövidebb-hosszabb ideig, mint a kontrollcsoport tagjai.

Az eredmények arra utalnak, hogy a fokozott baleseti kockázat főként a benzodiazepinekhez társul, szemben akár az alvást segítő szerek újabb csoportját alkotó Z-szerekkel (pl. zolpiden, zopiclon, zaleplon), akár az antidepresszívumokkal. Antipszichotikumok szedése mellett ugyanakkor nem nő meg a járműbalesetek esélye még nagyobb dózisok esetében sem.

„Megállapításaink arra figyelmeztetnek, hogy pszichotróp gyógyszeres kezelés mellett figyelmet kell fordítani a járművezetési teljesítőképességre is, hogy megelőzhessük a baleseteket – figyelmeztet a vizsgálatot vezető Hui-Ju Tsai tajvani kutató. – Az orvosnak és gyógyszerésznek biztonságosabb kezelést kell választania, pontos információt kell nyújtania a beteg számára a terápia nem kívánt következményeiről, illetve meg kell fontolni, hogy pszichotróp gyógyszerelés mellett azt tanácsoljuk a betegnek, hogy egyáltalán ne vezessen járművet.”

A mostani kutatás újabb megerősítéssel szolgál azokra a korábbi kutatásokra, melyekben ugyancsak az egyes pszichotróp gyógyszerekhez társuló baleseti veszélyt elemezték. A legfrissebb eredmények további adalékkal szolgálnak a dózis és a vezetési teljesítmény közötti összefüggéshez, miszerint nagyobb gyógyszeradagok mellett nagyobb a balesetek eshetősége is. „Adataink szignifikáns dózishatást jeleznek az antidepresszívumok, a benzodiazepinek és a Z-szerek esetében – emeli ki Tsai. – Tapasztalataink arra utalnak, hogy nagyobb dózisok szedése mellett jobban veszélyeztetettek azok a betegek, akik járművezetésre szánják el magukat.”

A szerzők azt javasolják, hogy a betegek ne hagyják abba a gyógyszer szedését, ha ilyen irányú aggodalmak merülnek fel bennük, inkább konzultáljanak orvosukkal.