Atherosclerosis HIV-fertőzött gyermekeknél

A kardiovaszkuláris betegségek okozta korai halálozás megelőzése érdekében antiretrovirális terápia, lipidcsökkentő gyógyszeres kezelés és egészséges életmód szükséges.

Az EUROECHO and other Imaging Modalities 2012 az European Association of Cardiovascular Imaging (EACVI, Európai Kardiovaszkuláris Képalkotási Társaság) évente megrendezésre kerülő kongresszusa, mely idén december 5. és 8. között zajlott Athénban.

Antiretrovirális terápiával meghosszabbíthatók a HIV-fertőzött betegek életkilátásai, melyek életét manapság már kevésbé veszélyeztetik a fertőzések. A kezelés azonban nem kuratív célú, és a vírus továbbra is jelen van a szervezetben. „A fertőzés állandóan aktivált állapotba kényszeríti az immunrendszert, és krónikus gyulladás áll fenn” – mondja dr. Talia Sainz Costa, a vizsgálatot vezető madridi gyermekgyógyász.

Ezen túlmenően az antiretrovirális szerek jelentős része megemeli a „rossz” (LDL-) koleszterin szintjét, ugyanakkor csökkenti a HDL-koleszterin szintjét. „A HIV-fertőzött gyermekek koleszterinszintje tartósan megemelkedik, és a vírus jelenléte gyulladást tart fenn – mindkét folyamat károsítja a verőereket” – hangsúlyozza dr. Sainz Costa.

A HIV-fertőzöttek átlagosan 10 évvel korábban halnak meg AIDS-től független ok miatt, mint amilyen például a szív- és érrendszeri betegség, a rosszindulatú daganat, illetve a máj- és vesebetegségek. „Ennek különös jelentősége van gyermekkorban, mivel e gyermekeknél a fertőzés már a születéstől fogva, sőt már korábban is fennállt. Mire elérik az 50 éves kort, a kezelésből adódó toxikus hatások, valamint a fertőzés másodlagos következményei egyaránt összegződnek, melynek eredményeként fokozódik a szívroham és más szövődmények előfordulásának esélye” – mondja a kutatás vezetője.

A mostani vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy a gyermekeknél és serdülőknél már korábban jelentkeznek-e az atherosclerosis jelei. Az érelmeszesedés markereként használt carotis intima-media vastagságát (IMT, intima-media thickness) echokardiográfiával mérték 150 HIV-fertőzött gyermek és serdülő, továbbá egy 150 fős kontrollcsoport esetében, mely az életkort és nemet tekintve megegyező összetételű volt a betegcsoporttal. Azt találták, hogy a HIV-fertőzött csoportban 17 százalék volt a dohányosok aránya, míg a kontrollcsoportban mindössze 11 százalék. „A dohányzók aránya a spanyolországi serdülők körében nagy. A HIV-fertőzöttek körében észlelt ennél is nagyobb arány valószínűleg a rosszabb szocioökonómiai státusszal hozható összefüggésbe, és szociális/családi háttere igen összetett” – emeli ki dr. Sainz Costa.

Az életkor, nem, testtömegindex (BMI) és dohányzási státusz szerinti korrekciót követően független összefüggés igazolódott a vaskosabb IMT-vel (p = 0,005). Gyermekek és serdülők esetében 2,5-szeres a nagyobb IMT-érték esélye a HIV-fertőzéssel összefüggésben: „Vizsgálatunk azt jelzi, hogy a HIV-fertőzésben szenvedő gyermekek és serdülők artériái merevebbek és kevésbé rugalmasak, ami azt jelenti, hogy megindult az atherosclerosis folyamata, és az átlagosnál nagyobb annak esélye, hogy a jövőben valamikor szívinfarktus alakul ki.”

A kutatók azt is megállapították, hogy HIV-fertőzött gyermekeknél és fiatal felnőtteknél nagyobb az aktivált CD4+ T-sejtek száma (p = 0,002), ami arra utal, hogy az immunrendszer aktívabb.

A közlemény szerzőinek következtetése szerint HIV-fertőzött gyermekeknél és serdülőknél a klinikusnak komolyabban kell vennie a kardiovaszkuláris prevenciót, miközben továbbra is kezelnie kell a HIV-infekciót. Dr. Sainz Costa szerint: „A kardiovaszkuláris kórképek csírája már gyermek- és serdülőkorban megtalálhatók HIV-fertőzés kapcsán, ezért a prevenciót már igen korán meg kell kezdeni. Az átlagosnál sokkal agresszívabb szemléletet kell követnünk a magas koleszterinszint gyógyszeres csökkentésében – ez felnőtteknél nem számít ritkaságnak, a gyermekek esetében azonban nem általános. Szigorúbbnak kell lennünk az egészséges életmódra vonatkozó tanácsok terén is. A HIV-fertőzött gyermekek és serdülők jelentős része hátrányos helyzetű családból jön, ahol nagyobb a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegénység aránya. E korcsoport kihívásokkal küzd az orvosi utasítások követése terén is, ami további aggodalomra ad okot. Ennek ellenére nem szabad lazítani erőfeszítéseinken, hogy lehetőség szerint megelőzzük a jövőbeni szövődményeket.

A HIV-fertőzéssel kapcsolatos kutatások kitérnek arra, miként lehet befolyásolni a gyulladást és az immunrendszer aktiválódását különféle szerekkel, például probiotikumokkal, aszpirinnal és kortikoszteroidokkal. Mindeközben a klinikusoknak ügyelniük kell arra is, hogy a fiatal HIV-fertőzöttek megkapják a szükséges antiretrovirális és lipidcsökkentő kezelést, és egészséges életmódot kövessenek.”