Az olasz bevándorlók tovább élnek, mint az őket befogadó svájciak
A magyarázat nem a mediterrán étrendben keresendő. Az „egészséges bevándorló hatás” érvényesült, az alacsonyabb iskolázottság, a gyakoribb dohányzás és a szintén gyakoribb súlytöbblet vagy elhízás ellenére is.
Zürichben az egyetem társadalom-orvostani és preventív medicina intézete a svájciakat alapvetően megrázó tudományos vizsgálat eredményeit hozta nyilvánosságra: a Svájcban született, otthon élő emberekhez képest a bevándorolt olaszok halálozása átlagosan 10%-kal alacsonyabb. Ez különösen a fiatal olasz férfiakra érvényes, és ahogy öregszenek, a különbség mind kisebb.
Az adat annál meglepőbb, mert világszerte kimutatható, hogy a magasabb iskolázottságú emberek általában tovább élnek. A statisztikák pedig bizonyítják, hogy a Svájba érkező olaszok legtöbbször az egyszerűbb munkaképességű és kisebb mértékben tanult réteghez tartoznak. Ennek megfelelően olyan szempontból is furcsa az eredmény, hogy ezek a vendégmunkások az átlagosnál kevesebbet kereső alkalmazottakhoz tartoznak, sőt a kifejezetten egyszerű, kétkezi munkát végző réteg tagjai.
További szempont az is, hogy több olasz cigarettázik, mint svájci, és a súlytöbblettel élők, sőt a kövérek aránya is nagyobb az olaszok között. A táplálkozásban viszont az olaszok javára mutatkozott különbség: a mediterrán étrendre jellemző gyakoribb halevés, a sok zöldség és gyümölcs, valamint az olívaolaj használata. Még fontosabbnak érzik a kutatók a társadalmi különbségeket: az olaszok szoros családi kötöttségét.
A tanulmány első szerzője, Silvan Tarnutzer szerint a Svájcba munkavállalóként érkező olaszoknál az „egészséges bevándorló hatás” érvényesül, és ez kisebb halálozással jár együtt. Általában az egészséges, vállalkozó természetű emberek indulnak neki a világnak, ezzel szemben a beteg és önmagukban is bizonytalan társaik nem mernek és nem is tudnak munkát keresni és találni. Az utóbbiak, ha megkísérlik is a kivándorlást, legtöbbször hamar visszatérnek oda, ahonnan elindultak.
Silvan Tarnutzer és Matthias Bopp tanulmányát a BMC Public Health közölte. A dolgozat második része Svájcban kisebb meglepetést okozott, de nem kevesebb érdeklődést keltett. Kimutatták ugyanis, hogy a bevándorolt olaszok gyermekeinél az előnyből hátrány lesz. A Svájcban született, olasz eredetű fiatalok átveszik az ottani életvitelt, és föladják a déli szokásokat, életmódot, családi kötöttségeket. Ennek megfelelően a Svájcban született olasz származású fiatalok mortalitása 16%-kal nagyobb, mint az őslakosság tagjaié.
A vizsgálat azt is jelezte, hogy ez a kedvezőtlen változás a lányoknál sokkal kisebb mértékben érvényesül. A vizsgálat eredményeit többen vitatták, mert az olasz eredetű svájciak gyakran fönntartanak odahaza is valamilyen otthont, ezért az idősebb családtagok halálát, ami esetleg Olaszhonban történik, már nem regisztrálják Svájcban. A kutatók ezt a hibaforrást úgy kerülték el, hogy olyan adatrögzítési eljárást használtak, amely külön nyilvántartásban gyűjtötte a bevándorolt olasz népességet és a Svájc területén születetteket.
Az irodalomban utalnak arra az évekkel korábban nagy feltűnést keltő adatra, hogy kanadai kutatók szerint az Ontario területén letelepedő külföldiek szélütés miatt szignifikánsan kisebb számban kerülnek kórházba, mint a kanadaiak. Összeírták 12 év során mindazokat, akik közben Kanadába bevándoroltak, és korban, nemben hasonló csoportot gyűjtöttek össze azokból, akik már legalább 5 esztendeje ott éltek.
A bevándoroltak létszáma 966 000 volt, ennek a népességnek az adatait 3,2 millió ott élő kanadai lakos adataival hasonlították össze. Az újonnan betelepültek 30%-kal ritkábban szenvedtek agyi katasztrófát, mint az ott élők. Ezt ott is elsősorban az „egészséges bevándorló hatásnak” tulajdonították: ha valaki a bevándorlás korai időszakában betegnek bizonyul, általában hamar visszatér szülőhazájába, mielőtt az új lakhelyen valami nagyobb baj érné.
