Az organikus élelmiszerek semmivel sem jobbak, mint a hagyományos élelmiszerek

A szerzők hangsúlyozzák, hogy semmilyen jelentős bizonyítékot nem találtak arra, hogy táplálkozási szempontból előnyös lenne az organikus (bio) élelmiszerek fogyasztása. Vannak ugyanakkor arra utaló jelek, hogy az organikus élelmiszerekben magasabb lehet a fenoltartalom.

A szerzők kiemelik, hogy bár az organikus zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztók szervezetébe körülbelül 30 százalékkal kisebb mennyiségű növényvédőszer-maradvány kerül be, a szokványos termények peszticidtartalma is jóval alatta marad a hatósági határértékeknek.

Crystal Smith-Spangler, Dena Bravata és munkatársaik 17 humán és 223 egyéb vizsgálat adatait tekintették át, melyek mind friss élelmiszerek tápanyagtartalmát és szennyezőanyagait elemezték. A megvizsgált élelmiszerek között volt marha-, sertés- és csirkehús, tojás, tej, gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök. A kutatók célja az volt, hogy biztonságossági, valamint táplálkozási és egészségi szempontból összehasonlítsák a hagyományos és organikus élelmiszereket.

A szakirodalom áttekintését követően dr. Bravata arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálatok többsége eléggé „megtévesztő”. Voltak közöttük olyan, a gyártó által szponzorált vizsgálatok, melyek nem tűntek eléggé alaposnak. Úgy látszik, hogy nincs olyan kutatás, melyekben megtörtént volna a bizonyítékok átfogó szintézise a hagyományos vs. organikus élelmiszerek előnyeinek és hátrányainak egyértelmű tisztázása végett.

Az organikus élelmiszerekkel foglalkozó vizsgálatok vegyes eredményekkel zárultak. Egy ez év februárjában nyilvánosságra hozott kutatás szerint az organikus rizs nagy mennyiségben tartalmaz arzént. A PLoS ONE című lapban 2010-ben közzétett másik vizsgálat kapcsán arról számoltak be, hogy az organikus eperben több antioxidáns és C-vitamin, ugyanakkor kevesebb kálium és foszfor van, mint a hagyományos körülmények között termesztett eperben.

A kutatókat magukat is meglepte, hogy nem találtak olyan táplálkozási előnyt, mely az organikus élelmiszerek fogyasztásához kapcsolódna. Nem bukkantak olyan meggyőző bizonyítékra egyik áttekintett vizsgálatban sem, mely szerint az organikus élelmiszerek táplálkozási szempontból jelentősen értékesebbek lennének, mint más élelmiszerek.

Dr. Smith szerint „egyesek azt hiszik, hogy az organikus élelmiszer mindig egészségesebb és táplálóbb, de kollégáimmal együtt mi is kissé meglepődtünk, amikor kiderült, hogy ez nem így van”.

Találtak ugyanakkor olyan gyenge bizonyítékokat, melyek felvetik, hogy az organikus élelmiszerek jóval többet tartalmaznak a fenolból, melyet erős antioxidánsként tartanak számon. Arra is van némi adat, hogy az organikus tejben magasabb az ómega-3-zsírsavak szintje. Tekintettel azonban arra, hogy a két említett vegyületből egyébként is ritkán alakul ki hiányállapot a szervezetben, a kutatók úgy vélik, hogy e megállapításuknak „nincs nagy klinikai jelentősége”.

Az organikus élelmiszer nagy üzlet

Az organikus élelmiszerek szerte a világon drágábbak, mint hagyományos megfelelőik (az előbbi ára néha akár duplája is lehet az utóbbiénak), ezért nem meglepő, hogy az organikus élelmiszerek eladása 1997-ben 3,7 milliárd dolláros forgalmat generált az Egyesült Államokban, mely 2010-re 26 milliárd dollár fölé emelkedett. A magasabb árat a termelők általában azzal magyarázzák, hogy a termesztés során nem alkalmaznak növényvédő szereket, illetve az állatoknak nem adnak kémiai vegyületeket, és a feldolgozás során sem használnak ipari oldószereket, kémiai adalékanyagokat vagy sugárkezelést. Az állati eredetű organikus élelmiszerek (pl. tejtermékek, húsok) alapanyagaként szolgáló állatokat rendszerint szabadban tartják. Egyes országokban azonban a szabadon tartott állatokból előállított, illetve az organikus élelmiszer fogalma nem fedi egymást.

„Sok oka lehet annak, ha egy fogyasztó organikus élelmiszert emel le a polcról. Mostani szakirodalmi áttekintésünkkel azt igyekeztünk tisztázni, van-e alapja annak, hogy sokak szerint jelentős különbségek állnak fenn mint az élelmiszerek tápértékében, mint biztonsági vonatkozásokban, mind pedig az egészségi hatásokban. Tudni kell azonban, hogy a fogyasztó más szempontok miatt is dönthet az organikus élelmiszerek vásárlása mellett, például aggodalmat keltenek benne az állattartás körülményei, az élelmiszer előállításának környezeti hatásai, illetve esetleg ízbeli különbségeket érez az organikus és hagyományos termékek között.”

A következtetések levonását nehezítette, hogy gyakorlatilag nincs olyan kutatás, mely az organikus élelmiszerek hosszú távú egészségi hatásaira összpontosított volna, hiszen kizárólag rövid és közepes távú kutatásokat sikerült fellelni. A több mint 200 vizsgálat 2 naptól 24 hónapig terjedő időszakot ölelt fel. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy egyelőre fogalmunk sincs, miként befolyásolja egészségi állapotunkat hosszú távon, ha nem hagyományos, hanem organikus élelmiszereket fogyasztunk.

Az Egyesült Királyság élelmiszerfelügyeleti hatósága 2009-ben vizsgálatot végzett londoni kutatók bevonásával, és ez alapján megállapították, hogy az organikus élelmiszerek táplálkozástani szempontból nem jobbak a hagyományos élelmiszereknél.

A Kalifornia Egyetem kutatói korábban arról számoltak be a Journal of Agricultural Food Chemistry című lapban, hogy az organikusan termelt paradicsom lényegesen nagyobb mennyiségű flavonoidot tartalmaz, mint a nem organikus paradicsom. A tíz éven át tartó vizsgálat alapján arra következtettek, hogy az organikus paradicsom a szív egészsége és a vérnyomás kontrollálása szempontjából is jobb, mint a hagyományosan termesztett.

A szakemberek többsége egyetért abban, hogy az intenzív farmgazdálkodás nagyban hozzájárult az antibiotikumrezisztens baktériumok ugrásszerű elterjedéséhez. A Maryland Egyetem kutatócsoportja azt állapította meg, hogy az organikus farmgazdálkodás elősegítheti e baktériumok terjedésének megfékezését.

Az Egyesült Királyságban az egészséges, humánus és fenntartható élelmiszer-előállítást, farmgazdálkodást és földművelést népszerűsítő jótékonysági szervezet, a Soil Association örömmel fogadta a mostani árfogó elemzés egyes megállapításait, míg másokat komoly kritikával illetett. Kiemelik, hogy az Egyesült Államokban végzett vizsgálat tapasztalatai csak részben vihetők át az európai viszonyokra, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az organikus élelmiszerek fogyasztása megfelelő mód a peszticidhatás elkerülésére – és éppen ez a leggyakoribb ok, ami miatt az emberek az organikus élelmiszerek mellett döntenek. A Soil Association megelégedéssel nyugtázza a vizsgálat azon megállapítását, hogy az organikus tej tápanyagtartalma lényegesen meghaladja a közönséges tejét, illetve hogy a nem organikus csirke- és sertéshús nagyobb valószínűséggel szennyezett antibiotikumrezisztens baktériumokkal, mint az organikus hústermék. Ugyanakkor ezt írják: „Nem meglepő, hogy a közlemény az erősen megkérdőjelezhető negatív állításokat a kétségbevonhatatlan pozitív tények fölé helyezi. Ez utóbbiak közül ki kell emelni, hogy az organikus élelmiszerek előállítása során kevésbé használnak kemikáliákat, nem adnak a termékhez mesterséges vegyületeket, például aszpartámot, az organikus élelmiszereknek jobb a biológiai hasznosulása, illetve fontos szempontként merülnek fel az állattartás körülményei is – hogy csak néhányat említsünk a sok közül.”

A jótékonysági szervezet szerint erősen megkérdőjelezhető a kutatás módszertana is. A szerzők például nem vettek be az elemzésbe nem angol nyelvű közleményeket és az angol nyelvű szakirodalomból is erősen válogattak. Kiemelik például, hogy a Stanford Egyetem módszertana bár alkalmazható lehet a gyógyszervizsgálatokban történő összehasonlításra, de önmagában nem alkalmas arra, hogy a különböző időpontokban összegyűjtött terményeket összevesse. A világ egyik pontján adott gyógyszer tipikusan azonos módon hat a világ távolabbi pontján is, de egészen más a helyzet például a különböző éghajlatokon vagy talajtípusokban termesztett burgonya esetében. „Ha úgy tekintünk a mezőgazdasági terményekre, mint egy klinikai vizsgálatban kipróbálandó gyógyszerre, akkor ezzel mesterségesen felnagyítjuk az egyes vizsgálatok közötti különbségeket, ami lehetetlenné teszi a valódi különbségek megítélését. Egy brit felmérésben megfelelő statisztikai elemzéssel azt találták, hogy az organikus és nem organikus gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalmában valójában jóval nagyobb eltérések mutatkoznak, mint amekkorát a most nyilvánosságra hozott amerikai vizsgálat jelzett.”