EBC - HPS

Világszerte betegek milliói szedik a sztatinokat, bizonyos kérdésekre hosszú ideig mégsem kaptunk választ velük kapcsolatban. Mennyit nyerhetnek szedésükkel bizonyos nagy kockázatú betegcsoportok (például a cukorbetegek, a perifériás érbetegségben szenvedők) vagy az idősek – és menynyit azok, akik a kardiovaszkuláris betegségek kockázata szempontjából eddigi ismereteink szerint a skála ellenkező végén helyezkednek el: például a nők? Az Oxfordban végzett HPS munkatársai elsősorban arra kerestek választ, hogyan befolyásolja a vaszkuláris és nem vaszkuláris okú mortalitást a koleszterinszint tartós csökkentése. A legfontosabb eredmény az volt, hogy a sztatinterápia védő hatását azoknál is észlelték, akiknek az LDL-koleszterin-szintje a 3,0 mmol/l alatti tartományba esett, vagy az összkoleszterinszint nem haladta meg az 5,0 mmol/l-t. Az eredmények a kezelésre vonatkozólag 51121, a placebót illetően 50604 betegév adatait tartalmazzák, ezt a HPS csoport munkatársai 2777 vizsgálóév munkájával érték el.

Előzmények

Igen sok vizsgálat jelezte, hogy a koszorúér-betegség kockázata és a vér LDL-koncentrációja között lineáris az összefüggés, és hogy ez a statisztikai kapcsolat kiváltképp szoros, ha a kockázatot logaritmikus skálán tüntetjük fel. Ez azt jelenti, hogy a rizikó csökkentése az LDL-koleszterin szintjének leszorítása útján kisebb mértékben függ a kezdeti lipidszinttől, mint az egyén általános kockázati profiljától. Ennek alapján a kezelés azoknál lesz leginkább sikeres, akiknek az anamnézisében rizikótényezőként számon tartott betegség (perifériás érbetegség, diabetes stb.) szerepel, vagy egyéb faktorok miatt (pl. idős kor) a kockázat a legkifejezettebb.

A korai vizsgálatok eredményei nem mindig voltak meggyőzőek, mert a kezdetben alkalmazott módszerek (az étrend erélyes és ezért nehezen megvalósítható módosítása, kevéssé hatásos gyógyszerek) csak mérsékelten csökkentették a koleszterinszintet, a kezelést a betegek egy része rosszul tolerálta és az értékelés statisztikai ereje sem volt mindig megfelelő. A sztatinok felfedezése és klinikai alkalmazása lehetővé tette az igen erélyes koleszterinszint-csökkentést, a nemkívánatos hatások egyetlen készítmény kivételével ritkának bizonyultak. Világszerte betegek milliói szedik ezeket a gyógyszereket, akár hatalmas klinikai vizsgálatok keretében, akár a mindennapi gyógyítás elemeként. Ennek ellenére bizonyos kérdések még nyitva maradtak: mennyit nyerhetnek bizonyos, nagy kockázatú betegcsoportok (például a cukorbajban vagy a perifériás érbetegségben szenvedők), az idősek – vagy éppen azok, akiknek kockázati szintje eddigi ismereteink szerint a skála ellenkező végén helyezkedik el: például a nők vagy az átlagosnál alasonyabb lipidszintű egyének. Azon is sokan vitatkoznak, hogy mennyire van kedvező hatása a halálozás szempontjából különböző vitaminok és antioxidánsok adásának.