Szívelégtelenség, szupraventrikuláris tachycardia és cardiomyopathia

Egy 38 éves férfi dyspnoe, orthopnoe és lábdagadás miatt került kórházba. Panaszai két éve kezdődtek és digoxin, furosemid, hidralazin, kálium-klorid és warfarin adása ellenére egyre fokozódtak. Betegségét echokardiográfiás lelete alapján idiopathiás dilatatív cardiomyopathiának tartották.
  A fizikális vizsgálat során 155/perces, ritmusos szívműködés és pulsus alternans volt észlelhető. Légzésszáma 22/perc, hőmérséklete 37 °C, vérnyomása 105/87 Hgmm, pulzus-oximetriával mért oxigénszaturációja 95%-os volt. A vena jugularisban a vénás nyomás mérsékelten emelkedett volt, mindkét tüdő bázisa felett pangásos szörtyzörejeket lehetett hallani. A szívhangok tompák voltak, de sem szívzörej, sem pericardialis dörzsölés, sem galoppritmus nem volt észlelhető. Az alsó végtagokon, térdtől lefelé az ujjbenyomatot megtartó jelentős ödéma mutatkozott. A mellkasröntgenen jelentősen megnagyobbodott szív, kisvérköri pangás és kevés pleurális folyadékgyülem ábrázolódott.