Előszó

A Baross utcai Szülészeti Esték 60. rendezvényének 2006. május 18-án az őssejtek lesz a témája. Szó lesz a klónozás formáiról, annak állatgyógyászati hasznosíthatóságáról, a „gyógyító” őssejtek kutatásának perspektíváiról és a jelenlegi felhasználás lehetőségeiről, végül külön hangsúlyt helyezünk a szülőszobai köldökzsinórvér- gyűjtés etikai, jogi és gyakorlati szempontjaira. A jelen számunkban olvasható „Hazai aktualitás”-t „bemelegítés”- nek szántuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a köldökzsinórvérből izolálható őssejtek valamikori hasznosíthatóságának elvi igénye nem lehet akadályozója annak, hogy az újszülött kellő vérmennyiséggel kezdje az életét. A magzat világrajöttekor a köldökzsinórt nem azonnal vágjuk át, hanem lehetőséget adunk akár 30–60 másodperces köldökzsinórvér-transzfúzióra, mely akkor tekinthető elegendőnek, ha a köldökzsinór ereiben megszűnik a pulzálás. Az újszülöttnek nemcsak a vas- és hemoglobin-igényét elégítjük ki ezáltal, hanem biztosítjuk a kellő mennyiségű vérvolument a zavartalan keringéséhez. Különösen érvényes ez a koraszülöttekre, akiknél csak kivételes esetben történhet korai köldökzsinórellátás. Első tehát az újszülött érdeke, amelynek figyelmen kívül hagyása egy életre szólóan hátrányt jelenthet egészségében, és csak a második a kellő mennyiségű köldökzsinórvér biztosítása és tárolása, ha ezt az édesanya kéri. Jóllehet csak ezreléknyi nagyságrendű esély van arra, hogy az ebből kivont őssejtekre a gyermeknek valaha szüksége lesz, mégis a nagy költségek ellenére egyre többen kérik, hogy gyűjtsünk köldökzsinórvért az általuk hozott műanyag zsákba. Ha ilyen kérés felmerül, a szülést vezető orvosnak az újszülött egészségének veszélyeztetése nélkül a vért le kell vennie és ennek tényét fel kell tüntetnie a kórlapban. A gyűjtött vért általában az édesanya megbízottja (férje, párja) juttatja el a tárolást végző laboratóriumba.