Halfogyasztással az Alzheimer-kór ellen
Azt eddig is tudtuk, hogy a halfogyasztás jót tesz a szív egészségének. Egy friss kutatás újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az agy állapota is javítható ily módon.
A University of Pittsburgh kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy kisebb eséllyel jelentkezik Alzheimer-kór azoknál a személyeknél, akik hetente legalább egyszer fogyasztanak halat. Ezen túlmenően kisebb volt az enyhébb fokú kognitív károsodás előfordulása is, melyből az esetek egy részében később Alzheimer-kór alakulhat ki.
Az MR-felvételek tanúsága szerint a rendszeres halfogyasztóknál nagyobb a szürkeállomány térfogata, mint azoknál, akik nem esznek rendszeresen halat. A nagyobb agyi volumen azt jelezheti, hogy kevésbé érintettek a memória- és gondolkodási funkciók, míg az agyállomány sorvadását kapcsolatba hozzák az Alzheimer-kórnak és más típusú demenciáknak a kialakulásával.
Érdekes megfigyelés volt, hogy a sült halnak nem mutatkozott agyvédő hatása, szemben a párolással vagy főzéssel készült halételekkel. Az erre vonatkozó első eredményeket az Észak-Amerikai Radiológus Társaság éves kongresszusán ismertették.
„Ez az első olyan vizsgálat, mely közvetlen összefüggést jelzett a halfogyasztás, az agyi struktúrák és az Alzheimer-kockázat között – mondja dr. Cyrus Raji, a University of Pittsburgh szakembere. − Az MR-felvételek arra utalnak, hogy jobban megőrződik a szürkeállományuk azoknak, akiknek az étlapján hetente legalább egyszer szerepel főtt vagy grillezett hal. Ez különösképpen szembetűnő azokon az agyi területeken, melyek különösen veszélyeztetettek az Alzheimer-kór jellegzetes patológiai eltérései szempontjából.”
A mostani kutatásba 260 nőt és férfit vontak be a hosszú távú Cardiovascular Health Study elnevezésű vizsgálat részeként. A vizsgálatba való belépéskor egyetlen résztvevőnél sem mutatkoztak Alzheimer-kórra jellegzetes komolyabb memóriaproblémák. A résztvevőket arra kérték, hogy kérdőív alapján számoljanak be étrendjükről; összesen 163-an válaszolták azt, hogy hetente legalább egyszer esznek halat, legtöbbjük hetente 1−4 alkalommal fogyaszt halat.
A kutatók speciális MR-berendezés segítségével határozták meg az agyi volument minden résztvevő esetében, melynek keretében sor került a szürkeállomány 3D ábrázolására is. Az 5−10 éves megfigyelési periódus alapján úgy tűnik, hogy a rendszeres halfogyasztók szürkeállománya jobban megőrződik a memória − és így az Alzheimer-kór − szempontjából kritikus agyi területeken, például a hippocampusban.
A főtt vagy párolt halat rendszeresen nem fogyasztókhoz képest a halfogyasztók csoportjában csaknem ötödére csökkent az Alzheimer-kór vagy az enyhe kognitív hanyatlás előfordulásának esélye. Úgy tűnik, hogy a halfogyasztásnak az agyra kifejtett védő hatása független az Alzheimer-kór egyéb kockázati tényezőitől, például az életkortól, iskolázottságtól, elhízástól, a fizikai aktivitás mértékétől vagy az APOE-E4 gén jelenlététől, melyet kapcsolatba hoznak az Alzheimer-kór iránti hajlammal.
„A főtt vagy párolt halak a szürkeállományi neuronok állapotát javítva és méretét növelve fokozzák az agy térfogatát – emeli ki dr. Raji. − Ezzel az egyszerű életmódbeli változtatással erősíthetjük az agy Alzheimer-kórral szembeni védelmét, és így mérsékelhetjük a betegség kialakulásának esélyét.” A rendszeres halfogyasztók jobban teljesítettek a munkamemóriát vizsgáló tesztekben is, mely lehetővé teszi számunkra, hogy az adott feladatra összpontosítsuk figyelmünket és az információkat eltároljuk rövid távú memóriánkba. Alzheimer-kórban éppen e munkamemória károsodik. A halfogyasztás és a munkamemória közötti összefüggés az esetleges egyéb befolyásoló tényezők (pl. iskolázottság, nem életkor, fizikai aktivitás) figyelmen kívül hagyását követően továbbra is fennállt.
Más vizsgálatokban is arra a következtetésre jutottak, hogy a halfogyasztás kedvezően befolyásolja az agyműködést; ezek közé tartozik az a fejlődő országokban lefolytatott nagy vizsgálat is, mely szerint a halban gazdag étrend csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát: minél több halat eszik valaki, annál kisebb a valószínűsége a demencia kialakulásának. A hagyományos mediterrán étrenden élő, sok halat, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó olaszok, spanyolok esetében ugyancsak kimutatták az étrend agyvédő hatását.
A potenciális protektív hatásán túl a halfogyasztás másik előnye, hogy emellett csökken a kevésbé egészséges ételek − például a vörös húsok és a telített zsírsavak − bevitele.
A népszerű étrendkiegészítőknek számító halolajkészítmények ugyancsak előnyösnek bizonyultak az agyműködés szempontjából. A halolajok olyan ómega-3-zsírsavakat tartalmaznak, mint amilyen például a dokozahexaénsav (DHA). Amennyiben a DHA nagyobb mennyiségben van jelen az agyban, úgy kisebb az esély az Alzheimer-kór előfordulására. A kutatók feltételezése szerint a halolajban megtalálható ómega-3-zsírsavak gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, a szívbetegségek és az Alzheimer-kór hátterében pedig éppen a gyulladásnak tulajdonítanak szerepet.
Forrás: Kirk Erickson, Ph.D., Oscar Lopez, M.D., Lewis Kuller, M.D., et al: Radiological Society of North America
