Hosszú távú túlélés előrehaladott lágyrész szarkómában
Az Annals of Oncology című lapban közölt EORTC elemzés az ismert prognosztikai tényezők fontosságát igazolta pazopanibbal kezelt metasztatikus lágyrész-szarkómákban. Ezen kívül a hemoglobin kiindulási értéke is új prognosztikai faktornak bizonyult.
Az EORTC analízis szerint a prognosztikai faktorok közül igen nagy jelentőségű a teljesítménystátusz és a tumor szövettani stádiuma (grade), de a metasztatikus lágyrész-szarkómák pazopanibkezelése kapcsán a hosszú távú kimenetel fontos meghatározója a hemoglobin kiindulási értéke is.
A lágyrész-szarkómák heterogén csoportot alkotó, viszonylag ritkán előforduló daganatok, melyek európai incidenciája 4/100 000 körül van. A betegség kórjóslata kedvező, amennyiben a daganatra korán fény derül, illetve ha az sebészeti úton teljes mértékben eltávolítható. Sajnos a betegek felénél távoli metasztázisok alakulnak ki, és előrehaladott esetekben a medián teljes túlélés mindössze körülbelül 12 hónap.
Dr. Bernd Kasper, a németországi Mannheimben működő Egyetemi Egészségügyi Központ szarkóma-részlegének professzora vezette a mostani vizsgálatot végző munkacsoportot. "Az előrehaladott lágyrész-szarkómák egyik terápiás megközelítése az angiogenezis célba vétele, és a pazopanib egy nemrégiben engedélyezett, szájon át adható angiogenezisgátló. Két prospektív EORTC vizsgálat adatainak összevont elemzését végeztük el: a fázis II vizsgálatét, melyben 118 beteg vett részt, valamint a fázis III PALETTE vizsgálatét, melyben 226 beteget kezeltek pazopanibbal. Az elemzés célja a hosszú távú túlélők és reszponderek jellegzetes jegyeinek feltérképezése volt" - mondja.
Mediánértékben 2,3 évnyi utánkövetés alatt a szerzők azt találták, hogy a progressziómentes túlélés a betegek 36 százalékánál érte el vagy haladta meg a 6 hónapot (őket tekintették hosszú távú reszpondereknek), illetve a résztvevők 34 százalékának túlélése volt 18 hónap vagy annál hosszabb (ők minősültek hosszú távú túlélőknek). Ezen túlmenően, pazopanibkezelés mellett a betegek 3,5 százaléka több mint 2 éven keresztül továbbra is progressziómentes maradt. Ezek a betegek mediánértékben 2,4 éven át álltak pazopanibterápia alatt, a leghosszabb kezelési idő 3,7 év volt.
Összefoglalva, a jó teljesítménystátusz, a primer tumor alacsony vagy közepes szövettani stádiuma (grade) és a normális kiindulási hemoglobinszint előnyös a hosszú távú kimenetel szempontjából.
