Képzettség és demencia

Egy egészen egyedülálló vizsgálatban idősebb emberek évenkénti kognitív felmérését, a boncolás során észlelt neuropatológiai eltéréseket hasonlították össze, és úgy találták, hogy bár a magasabb képzettség az öregkor előtt valóban jobb kognitív funkciókkal jár, de nem csökkenti a demencia kockázatát és nem is lassítja a kognitív működések romlását.

 Dr. Robert S. Wilson (Rush Alzheimer’s Disease Center and the Departments of Neurological Sciences and Behavioral Sciences at Rush University Medical Center, Chicago, Illinois) elmondta a Medscape Medical News-nak, hogy az „eredmények azt bizonyítják, hogy a képzettség nem jelent több védelmet az időskori demencia ellen.” A képzettség egyedüli védő hatása abban mutatkozik meg, hogy a kiinduláskor magasabb képzettségű személyeknél magasabb szinten állnak a kognitív funkciók, ezért hosszabb idő telik el, míg a demencia diagnózisának küszöbéhez érnek.

A tanulmány 2019. február 6.-án jelent meg a Neurology c. szaklapban. A régebbi vizsgálatokból nem derült ki, hogy a képzettség foka befolyásolja-e az idegrendszer kóros elváltozásait. Dr. Robert S. Wilson (Rush University Medical Center, Chicago, Illinois) és munkatársai ezért két longitudinális vizsgálatot végeztek 2899 személy bevonásával (Religious Orders Study és The Memory and Aging Project). A résztvevők átlagos életkora 78 év volt, átlagosan 16,3 évig tanultak, a kiinduláskor nem szenvedtek demenciában. Az átlagosan 8 évig tartó követés során a résztvevőknél évenként részletes kognitív vizsgálatot végeztek, és 696 személynél igazolódott demencia. Az eredményeket a 752 elhunyt beteg agyának boncolására és 405 elhunyt, dementiás beteg agyi boncolására alapozták.

Három képzettségi fokra osztották a résztvevőket: 12 év, vagy rövidebb iskolázottság (n=546), közepes iskolázottság (13-16 év tanulmány, n=1029), magas képzettség (17-nél több évig folytatott tanulmányok, n=1324). Az eredmények szerint a kiindulás idején mért magasabb képzettségű egyének szignifikánsan fiatalabbak voltak (P<0,001). A kiinduláskori magasabb végzettséghez és fiatalabb életkorhoz egyaránt a kognitív képességek jóval magasabb szintje társult (mindkettő P<0,001), a nők kognitív szintje magasabb volt a férfiakénál (P=0,003). Mérték a számos összetevőből álló átfogó („globális”) kognitív szintet, mely 0,073 egységgel csökkent az évek előre haladtával (P<0,001). A kiinduláskor ez a „globális” kognitív szint 0,052 egységgel magasabb volt a képzettség éveinek számától függően (P<0,001), de a globális kogníció mértékének lineáris változása nem függött szignifikánsan a képzettség fokától (P=0,438). Wilson doktor elmondta, hogy „általánosságban az emberek képzettsége erősen összefügg az öregkor előtti kognitív funkciókkal, de úgy lászik, hogy nem függ össze az általános szellemi hanyatlással.”

Egy másik feldolgozásban a kutatók úgy találták, hogy a „globális” kogníció évenként 0,059 egységgel csökken a demencia diagnózisa előtti 1,8 évig, majd kb. a hatszorosára gyorsulva, évenként 0,373 egységgel csökken. A halál előtti néhány évben a kognitív képességek rohamosan romlanak. Azon betegcsoportban, akik legalább 4 évvel a követés után haltak meg, a globális kognitív érték 0,038 egységgel csökkent évenként a halál előtt 3,4 évig, majd ezután nyolcszorosára növekedve 0,312 egységgel csökkent a halál előtt. Ezek az eredmények nem igazolják, hogy a képzettség növelné a kognitív „rezervet”. A kutatók úgy találták, hogy a képzettség megváltoztatja a három neurodegeneratív marker (TDP-43 patológia, hippocampus szklerózis, tau-tangle denzitás) közötti összefüggéseket és a felgyorsult, halál előtti („terminális”) kognitív hanyatlást. A változások a „kognitív rezerv” hipotézissel ellentétesek. A kognitív rezerv felfogás a kogníciót befolyásoló, nem patológiai tényezőkből indul ki, viszont itt a kutatók közvetlen összefüggést találtak a magasabb képzettség és a kevesebb makro- és mikroszkópos agyi infarktus között. Az összefüggés kétségtelenül nem erős, ezért nem tudták a régebbi vizsgálatokban kimutatni. Dr. Wilson hozzátette még: „a képzettség ismerete nem segíti az orvost, hogy megjósolja egy személynél a kognitív hanyatlást. Népszerű felfogás szerint a képzettség mértéke jól jelzi a kognitív rezervet, de szerintünk ez nem egy túl jó marker.” Ennek oka az is lehet, hogy a képzések időben nagyon messze vannak az öregkortól, más szóval: az évtizedekkel ezelőtti képzettségi szint nem ad közvetlen védelmet a kognitív rezerv részére. A kapcsolat inkább indirekt. Az időskori tevékenység (olvasás, intellektuális aktivitás) segíti a kognitív rezervet. A rendszeresen olvasó személyek jobban tolerálják a patológiai elváltozásokat, és szellemi hanyatlásuk is lassúbb.

Dr. Thomas Vidic (Elkhart Clinic in Elkhart, Indiana) neurológus a tanulmányhoz fűzött megjegyzése szerint meglepődött az eredményeken, mivel a standard vélemény az, hogy a magasabb képzettség jobb kognitív rezervvel jár, bár nincs adat, ami ezt igazolná. 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Neurology News

2. Neurology