Késői menopauza, jobb verbális emlékezet
A későbbi életkorban bekövetkező menopauza jobb memória funkcióval társul.
A Dr. Diana Kuh (University College London, UK) által vezetett, a Neurology online-on 2018. áprilisában megjelent vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy a menopauza kezdetének ideje hogyan befolyásolja a későbbi évek emlékezőképességét.
A Medical Research Council National Survey of Health and Development UK-ből 1315 olyan asszony adatait emelték ki, akiket az 1946. márciusi születésük óta folyamatosan követtek, illetve akiknél felnőtt korukban legalább egyszer a kognitív funkciók vizsgálata is megtörtént. Az áttekintés során kikérdezték az asszonyokat a menopauzájuk időpontjáról és általánosságban a reproduktív életükről. 43 éves korban, 53 éves korban, 60-64 éves korban és 69 éves korban a szóbeli emlékezetre vonatkozó próbákat végeztek és mérték az asszonyok kognitív feldolgozási sebességét is.
A memóriát 3 db egyenként 15 különböző szócsoport segítségével tesztelték: azt nézték,hogy a résztvevők a felolvasás után a 15 szóból hány szót tudnak felidézni. Mivel egy szó egy pontot ért, maximálisan 45 pontot lehetett elérni a három vizsgálat során.
A szóemlékezet teszt mellett rákérdeztek gyermekkori kognitív képességekre, arra, hogy történt-e hysterectomia vagy egyéb sebészeti beavatkozás, illetve posztmenopauzális hormonpótló kezelés. Ezek mellett néhány szociális faktort (képzettség, foglalkozás) is figyelembe vettek az anyag feldolgozásakor.
A vizsgálat kimutatta, hogy a nők 43 éves korukban átlagosan 25,8 szóra emlékeztek, míg 69 éves korukban már csak átlagosan 23,3 szóra. Akiknél viszont a menopauza későbbi életkorukban kezdődött, évente átlagosan 0,09 szóval többre emlékeztek, és érdekes módon ezt az összefüggést nem befolyásolta, hogy részesültek-e hormonpótló kezelésben. A szerzők szerint bár „a szavakra való emlékezés, a verbális memória a menopauza kezdete után 10 évvel valóban csak egyetlen szóval különbözik, de ez mégis utalhat arra, hogy az évekkel később kialakuló demencia kockázata csökken”.
A fentiekkel ellentétben nem lehetett hasonló összefüggést kimutatni az életkor és a szómemória alakulása között azoknál az asszonyoknál, akiknél a menopauza műtéti eredetű volt. Nem találtak összefüggést a menopauza kezdetének ideje, és az információfeldolgozó képesség között sem. Az emlékezőképesség és az információfeldolgozási sebesség közötti eltérésben az agyi eredetű neurotróf faktort kódoló gént szabályozó ösztrogén receptor játszhat szerepet. Az agyi eredetű neurotróf faktor (BDNF, brain derived neurotrophic factor egy szekretoros növekedési faktor, mely támogatja a már meglevő neuronok fejlődését és túlélését, elősegíti a szinaptogenezist ,az új neuronok differenciálódását és a kognitív funkciókat) segít besűríteni a memória adatait egy tárolóhelyre. A BDNF szignalizáció zavarai szerepet játszanak számos neurodegeneratív betegségben, pl. az Alzheimer kórban is.
Jelen és számos különböző neurobiológiai vizsgálat is igazolta, hogy az élethosszig tartó hormonális folyamatok – és nem csak a menopauzába való átmenet rövid fluktuációi – összefüggnek a verbális memóriával.
Forrás:
2. Neurology
