SYDNEY-2

 A vizsgálat háttere

 A diabeteses polyneuropathia a cukorbetegség idült szövődménye, amely a betegeknek sok panaszt okozhat, s neuropathiás talpi fekély kialakulásához vezethet. A leggyakoribb kórforma az alsó végtagokon szimmetrikusan jelentkező szenzoros vagy szenzomotoros, disztális típusú polyneuropathia. A kórfolyamat érinti a szenzoros és motoros perifériás idegrostokat, de károsodhatnak a vegetatív idegrendszeri funkciót közvetítő rostok is. A betegek alsó végtagi fonákérzésről, zsibbadásról, olykor fájdalomról panaszkodnak, a panaszok intenzitása az enyhétől az igen kellemetlenig terjedhet. Idegrendszeri hiánytünetek jelentkezése is meglehetősen gyakori. Egyes esetekben azonban teljes érzéketlenség is kialakulhat, s ilyenkor előfordulhat, hogy az érintett beteg észrevétlenül szenved el lábsérülést, amelynek következményei olykor igen súlyosak.
  A diabeteses polyneuropathia kezelésében oki és tüneti szereket tartunk számon. Az oki kezelés tengelyében értelemszerűen a tartósan jó anyagcserehelyzet biztosítása áll, mert több vizsgálat igazolta azt, hogy e ténykedés – igaz, hogy csak hosszabb távon – a polyneuropathia kialakulását, illetve progresszióját érdemben csökkenti.