Új célpont a scleroderma kezelésében
A szisztémás sclerosis, más néven scleroderma új terápiás célpontja lehet egy olyan genetikai útvonal, melyről korábban annyit tudtunk, hogy részt vesz az embrionális fejlődésben, illetve a rosszindulatú tumorok kialakulásában. A Northwestern University Feinberg School of Medicine reumatológus professzora, dr. John Varga által vezetett kutatócsoport eredményeit az Arthritis & Rheumatism című lapban hozták nyilvánosságra.
„Első ízben mutattuk ki, hogy sclerodermában szenvedő betegeknél kóros mértékben aktiválódik a Wnt jelút. Ennek három szempontból van kiemelkedő jelentősége. Először is, általánosságban pontosítja a sclerodermáról és az ehhez kapcsolódó fibrosisról alkotott ismereteinket. Másodszor, újfajta stratégiát kínál a betegség súlyosságának, progressziójának és aktivitásának megítéléséhez. Végül, de nem utolsósorban: új irányt mutat olyan terápiák megtervezéséhez, melynek célja a Wnt jelút blokkolása és a normális, szabályozott aktivitás helyreállítása” − mondta el a kutatással kapcsolatban dr. Varga, akinek munkacsoportja a Case Western Reserve University és a Dartmouth University szakembereivel együttműködve végezte kutatásait.
A kutatók sclerodermában szenvedő betegektől származó bőr- és tüdőbiopsziás mintákat vizsgáltak, és azt találták, hogy ezekben a Wnt jelút „bekapcsolt” állapotban van, szemben az egészséges személyeknél megfigyelt „kikapcsolt” állapottal. Dr. Varga feltételezése szerint az aktiváció azoknak a Wnt-inhibitoroknak a hiányából adódik, melyek normális körülmények között „fékként” működve megakadályozzák a Wnt jelút aktiválódását.
A kutatócsoport egészséges személyektől nyert fibroblastok és őssejtek segítségével is tanulmányozták, miként működik az említett jelút. Azt találták, hogy a Wnt azon túl, hogy aktiválja a fibroblastokat, gátolja a zsírsejtek (adipocyták) működését, mely közvetlenül hozzájárulhat a sclerodermára jellemző hegképződéshez és szöveti károsodáshoz.
A scleroderma egy krónikus autoimmun betegség, melyben a bőr egyre inkább megvastagszik és merevebbé válik, emellett a belső szerveket is súlyosan károsíthatja, mely esetenként akár a beteg halálához is vezethet. A scleroderma körülbelül 150 ezer embert érint az Egyesült Államokban, akiknek legnagyobb része fiatal vagy középkorú nő.
„A scleroderma egy összetett kórkép, melyről egyelőre még igen keveset tudunk, és melyet nem tudunk gyógyítani. Eredményeink arra utalnak, hogy a Wnt jelút megcélzásával hatásos kezeléshez juthatunk” − emelte ki dr. Varga, aki azt is elmondta, hogy a Northwestern kutatói több központ bevonásával preklinikai vizsgálatot terveznek. Ebben állatkísérletekben kívánják tesztelni a Wnt jelutat blokkoló potenciális terápiás módszereket, ezen túlmenően pedig sclerodermás betegektől származó további biopsziás mintákban mérik majd a Wnt aktivitást annak meghatározására, hogy a Wnt aktivitás használható-e biomarkerként a klinikai gyakorlatban.
