A szkizofrénia csoportjába tartozó zavarok ellátásának modern alapelveit a mértékadó irányelvek idővonala mentén ismertetjük, majd a területen zajló farmakológiai kutatások újdonságait és a napi gyakorlat trendjeit tekintjük át.
A trigeminusneuralgia az egyik leghevesebb fájdalommal járó kraniális neuropátia, melyet az V. agyideg hirtelen, szúró, áramütésszerű fájdalma jellemez. A diagnózis klinikai, a szekunder okok kizárásához MRI szükséges. A kezelés első vonalban karbamazepin, refrakter esetekben műtéti megoldások (pl. mikrovaszkuláris dekompresszió) javasoltak. A betegség jelentős életminőség-romlást okozhat, komplex, multidiszciplináris megközelítést igényel.
A tenziós típusú fejfájás (TTF) a leggyakoribb elsődleges fejfájásbetegség. Mit jelent maga a kifejezés? Korábbi elnevezése is beszédes: stresszfejfájás, pszichogén vagy pszichomiogén fejfájás. Szó szerint tenziós, azaz feszítő-feszülő érzés alakul ki a fejben. A betegek sokféleképpen fogalmazzák meg: pántszerű, abroncsszerű, szorító fájdalom, kellemetlen érzés, ami megkeseríti a mindennapjaikat. A havonkénti fejfájásos napok száma alapján beszélhetünk epizodikus (havi 15 napnál kevesebb) és krónikus (havi 15 nap vagy annál több) TTF-ről. Enyhe kísérő tünetek lehetnek, de nem kötelező jelleggel. Diagnosztikája során a tüneti fejfájásoktól való elkülönítés az elsődleges cél. Kezelése nem gyógyszeres (fizioterápia, pszichoterápia) és gyógyszeres (akut és profilaktikus) lehetőségeket foglal magába.
Az antidepresszívummal folytatott kezelés testsúlyváltozással járhat a gyógyszerek étvágyra és anyagcsere-szabályozásra gyakorolt hatása miatt. A testsúlynövekedés hosszú távon befolyásolhatja a betegek életminőségét és a kezelés hatékonyságát.
A vénás tromboembólia (VTE) ellátásának fontosabb szempontjait foglalja össze a cikk, kiemelve a legutóbbi évek szemléleti módosulásait, a kockázati tényezőkben bekövetkezett jelentős változásokat, mint például az immobilizáció időtartamának rövidülése, a kevésbé invazív eljárások kockázatcsökkentő, másfelől az új célcsoportok (vérzékeny, „esendő” betegek, a trombózis rizikóját fokozó gyógyszerek megjelenése stb.) kockázatnövelő hatásait. Tárgyalja továbbá a trombózishajlam szűrésének helyes módszerét, a nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés/megelőzés jelen gyakorlatát.
A szemfenéki vénás keringészavar (retinal vein occlusion, RVO) a második leggyakoribb éreredetű, súlyos látásromláshoz vezető kórkép. A közlemény a vénás szemfenéki keringészavarok és hematológiai kórképek esetleges összefüggéseit, a hematológiai vizsgálatokkal kapcsolatos új ismereteket összegzi a legújabb irodalom és a szerzők saját eseteinek bemutatásával.
A fejlődésben és a normális anyagcsere-állapot fenntartásában fontos szerepet játszó pajzsmirigyfunkció megítélése a TSH (tireoideastimuláló hormon vagy pajzsmirigy-stimuláló hormon) és a szabad pajzsmirigyhormonok mérésével történik. A komplex fordított kapcsolat a TSH és a perifériás pajzsmirigyhormonok között lehetővé teszi, hogy a TSH szenzitív markere legyen a pajzsmirigyfunkciónak. A genetikai faktorok és környezeti tényezők mellett az életkornak van a legnagyobb jelentősége. A laboratóriumi módszerek normális tartományai kismértékben eltérnek, így nehéz megadni a klinikumban használható pontos korfüggő felső határt. A nagy nemzetközi útmutatók sem adnak egyértelmű állásfoglalást a normális tartományokról. A pajzsmirigystátusz változik az életkorral, míg időseknél a hanyatló pajzsmirigyműködés a túlélés elősegítője, addig a fiatalabbaknál kardiovaszkuláris és metabolikus kórállapotok rizikóját eredményezi. Összefoglalónkban elemezzük a pajzsmirigy működési jellemzőit az intrauterin kezdetektől az időskorig.
Az RSV-bronchiolitisz az egyik leggyakoribb, hospitalizációt előidéző fertőző betegség csecsemőkorban mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. A vírus a teljesen egészséges, időre született csecsemőket éppúgy képes megbetegíteni, mint a rizikócsoportba tartozókat, sőt a kórházi ellátást igénylők nagy része a korábban egészséges, kockázati tényezőkkel nem rendelkezők közül kerül ki. A leginkább vulnerábilis populáció megvédésére ma már az újszülöttek passzív immunizációján túl a maternális vakcináció is rendelkezésre áll.
Az anafilaxia kezelésében döntő tényező – a korai felismerésen túl – az intramusculáris adrenalin korai alkalmazása. Az im. adott adrenalin alkalmazásának gyakorisága azonban jelentősen elmarad az elvárt szinttől. Ebben segíthetnek az új fejlesztésű, nem injekciós formában alkalmazott adrenalintartalmú készítmények. Az egyik ilyen alkalmazási útvonal az intranazálisan bejuttatott adrenalin.
A daganatos betegek ellátását szolgáló orvosi diagnosztika és terápia rohamos fejlődésen megy át. Míg a molekulárisan célzott gyógyszerek térhódítása tapasztalható, a hagyományos citosztatikus és hormonterápiák számos indikációban jelenleg is preferáltak, így ezen szerek terápiás és nemkívánatos effektusainak ismerete továbbra is fontos. Közel 150 klasszikus kemoterápiás és endokrin hatóanyag törzskönyveit és vonatkozó szakirodalmi adatait áttekintve megállapítható, hogy a vizsgált ágensek harmadánál észlelhető glükometabolikus mellékhatás, legtöbbször enyhe és átmeneti hiperglikémia, ritkábban szekunder diabétesz. Súlyos szövődmények nem jellemzők, antidiabetikus kezelésre vagy nincs szükség, vagy orális antidiabetikumok beállítása elegendő. Az új onkodiabetológiai szemlélet és a klasszikus daganatterápia megfelelő mellékhatás-menedzsmentje alapvető feltétel, melynek hiányában a daganatos betegek életminősége és életkilátásai kedvezőtlenebbül alakulnak.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.