A lokálisan előrehaladott vagy áttétes uroteliális karcinóma kezelé­se első vonalban évtizedek óta platinaalapú kemoterápiával történik, mérsékelt eredményességgel. Fázis 3 vizsgálati eredmények szerint az enfortumab vedotin, egy nektin-4-ellenes antitest-gyógyszer konjugátum a pembrolizumabbal kombinálva jelentősen (majdnem kétszer) hosszabb progressziómentes túléléssel és össztúléléssel, valamint kedvezőbb válasz­aránnyal jár, mint a hagyományos kemoterápia, mellékhatásprofilja pedig a korábbi vizsgálatok eredményeinek megfelelőnek bizonyult.

A BEACON klinikai vizsgálatban a kezelés dinutuximab-béta (dB) monoklonális antitesttel történő kiegészítése a daganatok zsugorodásához vezetett.

A tumorsejtek számukra mostoha környezetben való túlélésének kulcsa a transzkripciós mechanizmus módosításában rejlik, amelynek pontos feltárása új onkológiai készítmények kifejlesztéséhez vezethet.

Az emlőrák Magyarországon továbbra is a nők leggyakoribb daganatos betegsége. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2021-ben 7656 új esetet igazoltak,¹ így a daganatos halálozás egyik vezető oka hazánkban is. Az áttétes tripla-negatív emlőrák prognózisa különösen rossz, a modern keze­lések ellenére is. Esetünkben egy szokatlanul hosszú ideig szacituzumab-govitekán kezelésben részesülő nőbeteg történetét mutatjuk be, relatíve jó életminőség megtartása mellett.

A nem szuicidális önsértés (NSSI) a saját test szándékos, öngyilkossági szándék nélküli, társadalmilag nem elfogadott károsítása, mely a DSM–5-ben önálló kategória. Az ELTE–SE Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoport az NSSI megértésére és kezelésére fókuszál. Az NSSI leggyakrabban serdülőkorban kezdődik, prevalenciája 15–20%, populációs, klinikai mintákban akár 70%. Fő funkciói az érzelemszabályozás, önbüntetés és az interperszonális kommu­nikáció. Gyakran társul más pszichiátriai zavarokkal. Kezelése során a dialek­tikus viselkedés-, mentalizációalapú és áttételfókuszú terápiák hatékonyak.

A gasztro-özofageális daganatok még mindig vezető helyet foglalnak el a daganatos halálozásban. Az immunterápiák bevezetésével a kezelési stratégia változott. A gasztro-özofa­geális junkció (GEJ), illetve a gyomor adenokarcinómája pe­rioperatív kezelésére az idei ASCO-kongresszuson bemutatott MATTERHORN klinikai vizsgálat eredményei hoznak a jövőben kezelési stratégiaváltást. Nyelőcsőtumorok esetében adjuváns nivolumabot alkalmazunk. Áttétes betegségben szövettani altípustól függően a kezelési döntéshez molekuláris vizs­gálatok elvégzése szükséges, mint a PD-L1 CPS és TPS, HER2, MSI-H. Metasztatikus stádiumban a nivolumab és pembrolizumab kombinációk fluoropirimidin- és platinaalapú kemoterápiával javították a túlélést. HER2-pozitív betegek körében a pembrolizumab hozzáadása – PD-L1 CPS ≥1 esetén – a trasztuzumabhoz és kemoterápiához új standarddá vált. Külön említést kell tennünk az MSI-H daganatokról, ahol az immunterápia hatékonysága kiváló, adjuváns kemoterápia pedig nem javasolt a jelenlegi ajánlások alapján. Magy Onkol 69:451-459, 2025

A glükóz és a fruktóz keveréke, vagyis a cukros üdítők fogyasztása olyan biokémiai útvonalat aktivál, amely hozzájárul a késői stádiumú kolorektális karcinóma áttétképződéséhez.

A HPV-DeepSeek algoritmus akár 10 évvel a daganat felfedezése előtt levett mintából is képes volt kimutatni a fej-nyaki tumort.

Egy teljesen új megközelítés a tumor környezetének megváltoztatásával akadályozhatja meg az áttétek kialakulását.