Pitavasztatin emlőtumorok kiújulásának megakadályozására
A széles körben alkalmazott koleszterincsökkentő hatóanyagról kiderült, hogy hatékonyan alkalmazható a tripla negatív emlőrák kiújulása ellen.
- Patritumab deruxtekán HR+HER2– előrehaladott emlőrákban: az ICARUS-BREAST01 fázis 2 klinikai vizsgálat eredményei
- Tripla-negatív metasztatikus emlőrák hosszan tartó, sikeres kezelése szacituzumab-govitekánnal
- T-sejtek átprogramozása tripla negatív emlőrák terápiájában
- Mesterséges intelligencia az emlőrák felismerésében
- A TP53 gén patogén duplikációs kópiaszám-variánsa, mint örökletes emlőrákra hajlamosító genetikai eltérés
- CHEK2-variánsok patogenetikai szerepe hazai daganatos betegekben – emlőrák- kockázat és a genetikai tanácsadás szerepe
- Testmozgás az onkológiai kezelések mellékhatásainak enyhítésében
- Új reménybeli kezelés melanomára és emlőrákra
- Megakadályozható az emlőrák áttétképződése?
- Átprogramozott dendritikus sejtek emlőrák kezelésében
- Új kezelési módszer terápiarezisztens emlőrák kezelésében
- A BRCA2 mutációt hordozó emlőrák kialakulása
- Új terápiás megközelítés HER2-pozitív emlőrákban
- Emlőrák kimutatása anyatejből
- AI használata a mellrák kimutatására
- Hosszabb emlőrák túlélés olaparibbal
- Lendületes fejlődés az emlőrák gyógyszeres kezelésében
A tripla negatív emlőrák (TNBC) az emlődaganatok egyik legagresszívebb formája, amelyben hiányoznak az ösztrogén-, progeszteron- és HER2‑receptorok is, ezért a kezelés elsősorban citotoxikus kemoterápiára támaszkodik. Bár a betegek egy része kezdetben jól reagál a terápiára, sokuknál gyors kiújulás következik be. Ennek hátterében olyan tumor-őssejtek (vagy inkább őssejtszerű sejtek) állnak, amelyek képesek túlélni a kemoterápia során, majd később áttéteket képeznek a szervezetben. Az Experimental Hematology & Oncology folyóiratban jelent meg a Korea University College of Medicine kutatóinak tanulmánya, amelyben a tripla negatív emlőrák kiújulásának megakadályozásában értek el új eredményeket.
A Jae Hong Seo professzor vezetésével dolgozó kutatócsoport, a most közölt vizsgálatok során azt mutatta ki, hogy egy széles körben alkalmazott koleszterincsökkentő gyógyszer, a pitavasztatin közvetlenül gátolja az Mcl‑1 nevű antiapoptotikus fehérjét. Ez a fehérje kulcsszerepet játszik a TNBC‑sejtek túlélésében és a paklitaxellel szembeni rezisztencia kialakulásában. A pitavasztatin specifikusan kötődik az Mcl‑1 BH3‑kötőzsebéhez, destabilizálja a fehérjét, és mitokondriális működészavart idéz elő. A gátlás következtében olyan folyamatok indultak el, mint a reaktív oxigéngyökök fokozott termelődése, a mitokondriális membrán károsodása, a citokróm c felszabadulása és az apoptotikus útvonalak aktiválódása.
A gyógyszer hatékonyan csökkentette az őssejtszerű sejtek arányát, mérsékelte az ALDH1 aktivitást, visszaszorította a CD44high/CD24low és CD24high/CD49high sejtpopulációkat, valamint jelentősen gátolta a mammoszféra‑képződést. Ezek a hatások a betegek daganataiból származó TNBC‑organoidokban is megfigyelhetők voltak, ahol a pitavasztatin számottevően csökkentette az organoidok méretét és életképességét.
A CSC‑eredetű allograft egérmodellekben a pitavasztatin jelentősen mérsékelte a tumor növekedését, az angiogenezist és a tüdőáttétek kialakulását, mindezt szervi toxicitás vagy testsúlycsökkenés nélkül. A daganatszövetekben csökkent a proliferációs marker, a Ki‑67 szintje, miközben fokozódott az apoptózis és visszaszorult az érképződés. A kezelés csökkentette továbbá a keringő MMP‑2, MMP‑9 és VEGF szintjét, amelyek a metasztatikus folyamatok fontos mediátorai.
A paklitaxelre rezisztens TNBC‑sejtek – amelyekre az Mcl‑1 túltermelése, az MDR1/P‑gp és a JAK2–STAT3 jelátvitel fokozódása, valamint az őssejtszerű tulajdonságok erősödése jellemző – továbbra is érzékenyek maradtak a pitavasztatinra. A gyógyszer csökkentette az Mcl‑1 és a Bcl‑2 szintjét, mérsékelte a P‑gp expresszióját, gátolta a STAT3 aktivációját és helyreállította a mitokondriális apoptózist. A rezisztens mammoszférákban a pitavasztatin megszüntette a tumor-őssejtek jelenlétét, és megakadályozta a tüdőben kialakuló áttétek megjelenését. A paklitaxellel kombinált kezelés szinergikus hatást mutatott, és hatékonyabban gátolta a TNBC‑organoidok növekedését, mint bármelyik szer monoterápiás alkalmazása.
Mivel egy jól ismert, biztonságos gyógyszerről van szó egy új indikációban, a kedvező biztonságossági profil alapján a pitavasztatin gyors klinikai alkalmazásra is alkalmas lehet, és új terápiás lehetőséget kínálhat a kemoterápiára nem reagáló TNBC kezelésében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Dongmi Ko et al, Pitavastatin is a novel Mcl-1 inhibitor that overcomes paclitaxel resistance in triple-negative breast cancer, Experimental Hematology & Oncology (2025). DOI: 10.1186/s40164-025-00716-6
