Egy késői stádiumú Parkinson-kórós betegeket követő vizsgálatban elsősorban a tüdőgyulladás miatt haltak meg a betegek.

A gyors reagálású rendszer (rapid response system, RRS) a korszerű kórházi fekvőbeteg-ellátás integrált része a világ számos országában. Fő célja a kór­házi halálozás csökkentése. Működésének elve, hogy a vitális funkciók rend­szeres mérése esélyt teremt a betegek váratlan állapotrosszabbodásának időben történő felismerésére, az ekkor aktiválható gyors reagálású, akut betegellátásban képzett team azonnali intervenciója pedig életet ment­het. Több évtizedes klinikai kutatás bizonyítja, hogy az RRS a biztonságos fekvőbeteg-ellátás megkérdőjelezhetetlen eszköze.

A krónikus betegségek előrehaladott gondozási terve lehetőséget nyújt mind a betegnek, mind orvosának a jövőbeni ellátás megtervezésére, figyelembe véve a beteg célkitűzéseit és preferenciáit. Az előrehaladott gondozási terv célja az idült betegségben szenvedők életminőségének javítása, különös tekintettel az életvégi ellátásra. Az előrehaladott gondozási terv a világszerte harmadik vezető haláloknak számító krónikus obstruktív tüdőbetegséggel élők számára is előnyös. (BMC Pulm Med. 2022;22:125.)

Az időskori lipidcsökkentésnek igazodnia kell a beteg, a betegség és a gyógyszerek eseti jellemzőihez. 

Az orvosi támogatással történő halál törvény adta lehetőségét az USA-ban leginkább a terminális állapotú fehérbőrű állampolgárok veszik igénybe.

A tanulmány az eutanázia diszkussziójának értelmező kontextusába helyezi a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexének eutanáziával kapcsolatos állás­pontját. Rámutat arra, hogy az eutanázia meghatározása az Etikai Kódexben leszűkített, ami tovább fokozza azt a konceptuális bizonytalanságot, amely áthatja a magyar egészségügyi törvénynek az ellátás visszautasításának feltételeit taglaló részét.

A AMA Network Open-ben megjelent tanulmány szerint a sürgősségi osztályok orvosai jó eséllyel előre tudják, hogy 65 évesnél idősebb betegeik közül kik fognak egy hónapon belül meghalni.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ
A végstádiumú tüdő- vagy hasnyálmirigyrákban, illetve áttétes melanómában szenvedő betegek hospice-ellátása kismértékben javítja az élet­kilátásokat. A bármilyen időtartamú (legalább 1 napos) életvégi ellátás hatására akár 3 hónappal is javulhatnak az életkilátások (B szintű evidencia, nagy retrospektív kohorszvizsgálatok alapján).

Sokféle pszichés és szociális megterhelés jár együtt a daganatos betegsé­gekkel és azok kezelésével, nemcsak a betegek, de a családtagok számá­ra is. Ugyanígy sokfélék a követelmények az optimális pszichoonkológiai ellátással kapcsolatban. Az ellátásnak hatásosnak, betegközpontúnak, minőségbiztosítottnak, mindenütt elérhetőnek, korszerűnek és megfizet­hetőnek kell lennie.

Az elmúlt két évtizedben jelentős fej­lődés következett be az onkoterápiás kezelések területén, melyhez a szakembe­rek igyekeztek felzárkóztatni a szupportív, illetve palliatív ellátás korszerűsítését is.