Halál orvosi támogatással

Az amerikai National Clinicians Conference on Medical Aid in Dying (NCCMAID) 2020-as ülésének résztvevői az orvosilag támogatott halál etnikai és kulturális befolyásoló tényezőit elemezték Berkeley-ben.

Az Amerikai Egyesült Államokban az orvosi támogatással történő halál (MAID, medical aid in dying) lehetőségét leginkább a fehérbőrű lakosok veszik igénybe még azokban az államokban is, ahol a lakosság etnikai összetétele igen változatos. A résztvevők szerint ennek kulturális és vallási okai lehetnek (a Kaliforniában élő, megkérdezett fekete bőrű lakosok 43%-a válaszolt igennel arra a hogy vallási okok gátolják az eljárás elfogadásában), bár a California Health Care Foundation 2019-es feldolgozása szerint a MAID-et az afro-amerikaiak is támogatják. A végstádiumban lévő betegek orvosi támogatással történő halálának törvényes lehetőségét a feketék 70%-a, a fehérek 82%-a helyesli.

Az USA-ban először (1994) Oregon államban engedélyezték az Oregon Death With Dignity Act alapján azt, hogy az állam 18 évnél idősebb állampolgára a méltósággal elszenvedett halál érdekében saját kérésre halálos adag gyógyszert kapjon. Ezt követte 2008-ban Washington állam, majd Montana, Vermont, California, Colorado, District of Columbia és Hawaii, végül New Jersey. Egy friss tanulmány szerint Oregon és Washington államokban (melyekben legrégebben legalizálták az eljárást) főleg nem hispán fehér emberek élnek, és sokan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Az eljárást kérelmező betegek neme kb. egyenlően oszlott meg, átlagos életkoruk 72,4%-ban 65 év fölött volt, 88,5%-uknak volt egészségbiztosítása. A betegek életvégi diagnózisa a következőképpen alakult: 77,4%-ban rák, 10,2%-ban neurológiai betegség, 5,6%-ban tüdőbetegség, 4,6%-ban szívbetegség és 3,0%-ban egyéb betegség.

2016-ban a MAID-et Kaliforniában is (az egyik legnagyobb és Oregonhoz vagy Washingtonhoz képest sokkal változatosabb etnikai összetételű államban is) engedélyezték, az orvosilag támogatott halál lehetőségét 88%-ban fehérek vették igénybe a California Department of Public Health 2018-as adatai szerint. Általánosságban a fekete betegek nem nagyon vesznek részt az élet vége körüli programokban, melynek egyik lehetséges oka, hogy az egészségügyi ellátásukban is egyenlőtlenségek vannak – mondta el Tracey Bush, az End of Life Option Act Program (Kaiser Permanente, Dél-Kalifornia) regionális vezetője. Sok beteghez nem jut el az információ, sem a szórólapok, ezek a honfitársaink „nem is nagyon ismerik az egészségügyi döntések lehetőségeit, így nem is nagyon vesznek részt azokban.” Így a beteget kezelő klinikusokra hárul az a feladat, hogy betegeikkel egyenként megvitassák, mi az, amit szeretnének, és mi az, amit megenged a törvény. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ezekbe a beszélgetésekbe be kell-e vonni a hozzátartozókat is, az ő szempontjaik, véleményük mennyire befolyásolja a beteg saját döntéseit.

A résztvevők nem tudták eldöntetni, hogy a fekete bőrű etnikumhoz tartozó betegek nem tudják, hogy választhatják az orvosilag támogatott elhalálozást, vagy nincsenek tisztában azzal, hogy ez államukban legálisan is megtörténhet? A társadalom többségét képviselő, biztosítással rendelkező fehér lakosok tisztában vannak vele, hogy életükben, így életük végén is az egészségügy részesei. A kisebbség más kulturális közegben szocializálódott és más elvárásai vannak az egészségügy felé, ezt nem csak az életvégi döntéseknél, hanem az életük során kialakuló betegségek kezelésekor is figyelembe kell venni. Például egészen más módszereket kell bevetni egy latino betegnél a vércukor-kontrol  megvalósulásához, vagy egy ázsiai betegnél a dohányzásról való leszoktatáshoz.

Más problémák is akadnak a MAID lehetőségének tudatosításával kapcsolatban. Sok olyan beteg van, aki nem részesült megfelelő ellátásban vagy halálos betegsége későn került diagnosztizálásra. Ha a beteg emiatt bizalmatlan, ráadásul képzetlen is, akkor igen nehéz rávenni arra, hogy részt vegyen egy élet-végi programban, döntést hozzon saját halálával kapcsolatban.

Alan Elbaum (UC Berkely - UC San Francisco Joint Medical Program) szerint fontos, hogy az orvosok és az egyéb egészségügyi szolgáltatók megértsék az afro-amerikai betegek MAID-del szembeni viszonylagos ellenállását. Ez szerinte részben az amerikai kultúrában legbelül jelenlévő rasszizmus következménye, és többek között a klinikusok dolga, hogy ezen változtassanak. A méltósággal viselt halál, a vallási kultúra, a fehér kultúra csak egy lehetséges verzió. Sok sikeres kísérlet szükséges ahhoz, hogy a méltósággal viselt halál mindannyiunknak elérhető legyen, és ne korlátozza az afro-amerikaiakat sem, hogy emellett döntsenek.

Források:

1. Nelson R. Physician aid in dying used mostly by white patients. Medscape Medical News > NCCMAID 2020. March 04, 2020.

2. National Clinicians Conference on Medical Aid in Dying (NCCMAID) 2020: February 14–15, 2020.