hirdetés

Nem megfelelő gyógyszerelés az élet végén

A Journal of the American Geriatrics Society tanulmányában azt elemezték, a betegek egy része életük végén miért kap és szed olyan gyógyszert, ami állapotukon már nem javít, azonban mellékhatásai és költsége révén felesleget terhet jelent.

hirdetés

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint igen gyakori, hogy azok a betegek, akik már csak rövid élettartamra számíthatnak, számos felesleges gyógyszert kapnak (McNeil et al: The burden of polypharmacy in patients near the end of life; Journal of Pain and Symptom Management). Az élet végén felesleges – úgy nevezett potenciálisan nem megfelelő orvosságok: potentially inappropriate medication, PIM – krónikus betegségek megelőzésére és kezelésére szolgálnak, és használatukat az élet utolsó szakaszában, amikor a beteg már csak hetekre vagy hónapokra számíthat, érdemes volna újragondolni. Mindazonáltal, írja Eric Geijteman és munkatársainak a Journal of the American Geriatrics Society-ben megjelent cikke (Understanding the Continuation of Potentially Inappropriate Medications at the End of Life: Perspectives from Individuals and Their Relatives and Physicians) a gyakorlatban igen ritka, hogy az életvégi gyógyszerhasználat kérdéseit átgondolják az orvosok. Tanulmányukban a kutatók annak próbáltak utánajárni, mi lehet ennek az oka.

Vizsgálatukban 30-60 perces interjúkat készítettek olyan személyekkel, akik esetében a becsült életkilátás nem volt hosszabb 3 hónapnál (17 fő), továbbá rokonaikkal (12 fő) és körzeti (12 fő), valamint kórházi orvosaikkal (20 fő) is. A legtöbb beteg rákban szenvedett (12 fő), átlagos életkoruk 71 év volt, míg rokanaiké 53 év. Az interjú után 6 hónappal három beteg volt még életben, a többiek az interjú után átlagosan 55 nappal haláloztak el.

A betegek, a rokonok és az orvosok is úgy vélekedtek, hogy az lenne az ideális az élet végén, ha abbahagynák a szükségtelen orvosságok szedését, illetve felírását. A betegek és a rokonok elmondták, hogy hajlandók lennének abbahagyni ezen szerek alkalmazását, azonban néhányan ettől úgy éreznék, hogy túlságosan gyorsan közeleg a vég, illetve hogy az orvosuk feladta a gyógyulásuk lehetőségébe vetett hitet, netán meg akar szabadulni tőlük. Mások inkább úgy nyilatkoztak, hogy nem szeretnék, ha csak azért kellene gyógyszert szedniük, hogy orvosuk fenntartsa bennük a hamis reményt, sőt a feleslegessé vált gyógyszer felírásának abbahagyását jó alkalomnak tartanák, hogy az orvos megbeszélje velük, mire számíthatnak.

Az orvosok számos okot említettek, amiért nem gondolják át a feleslegessé vált gyógyszerek alkalmazását, így pl. szóba került, hogy nem szoktak ezen a témán gondolkozni, nem tudatosítják magukban, hogy ez feladatuk lehet, nem tartják fontosnak a problémát, illetve bizonytalanok abban, hogy a feleslegessé vált gyógyszerek felírásának abbahagyása milyen következményekkel járna. Az orvosok megemlítették, problémát jelentene, hogy a téma megbeszélése révén a betegeik konfrontálódnának közeli haláluk lehetőségével, és úgy vélhetnék, nem kapják meg az optimális orvosi ellátást.

Az interjúk eredménye arra utal, hogy a betegek és rokonaik nagyobb mértékben lennének hajlandók abbahagyni a felesleges szerek szedését, mint azt az orvosok feltételezik. Ezt bizonyítja egyébként a Journal of the American Geriatrics Society egy 2013-as tanulmánya is, ami szerint a többszörös krónikus betegségben szenvedők több mint 90%-a mondana igent a felesleges szerek abbahagyására (Reeve et al: People’s attitudes, beliefs, and experiences regarding polypharmacy and willingness to deprescribe).

Ha az orvosok mégis szóba hozzák betegeiknek a felesleges gyógyszerek abbahagyását, állapítják meg Geijteman és munkatársai, akkor elsősorban arra fókuszálnak, hogy nem helyénvaló, illetve haszontalan azok további szedése, és nem hangsúlyozzák, hogy az milyen előnyökkel járna a beteg számára. Amikor az orvos mérlegeli, hogy nem írja fel tovább a feleslegessé vált medikációt, a gyógyszer abbahagyásának előnyeire kell fókuszálnia a kommunikáció során, és nem a gyógyszerszedés haszontalanságára, zárják tanulmányukat a holland szerzők.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.