Egy norvég tanulmány azt mutatta, hogy a vetélést vagy az abortuszt követő 6 hónapon belüli újabb terhesség nem jelent nagyobb kockázatot, mintha a jövendő szülők több időt várnak az újabb fogantatással.

Egy most megjelent vizsgálat adatai szerint meddőségi kezelést követően az élveszületések arányát a férfi partner életkora is befolyásolja.

Az ismételt vetélésen átesett nők terhesség alatti progeszteronkezelése nem befolyásolta az élveszületések arányát sem a nemkívánatos újszülöttkori kimeneteleket a placebóhoz képest.

Azokban a nőkben, akiket ismeretlen eredetű meddőség miatt letrozollal (Femara) kezeltek, ritkább volt a többszörös terhesség, de ritkább volt a teherbe esés is, mint a standard kezelések esetén.

Kathy egy 39 éves asszony, akinél egy vetélést követően 2 éve ismeretlen eredetű meddőség áll fenn. Háromciklusnyi injekciós gonadotropinkúra és intrauterin inszemináció (IUI) után IVF kezelést (in vitro fertilisatio) kezdenek nála. Az első ciklus során 4 blastocystát nyernek, melyek közül a két legjobb minőségű blastocystával transzfer történik. Intrauterin ikerterhességének 9. hetében gondozását szülészorvosának adják át. A 20. terhességi héten korai méhösszehúzódások jelentkeznek, majd koraszülés során életképtelen ikrek jönnek a világra. Ezt követően fagyasztott egyszeres embriótranszferre (SET, single-embryo transfer) kerül sor, mely negatív terhességi tesztet eredményez, majd a második fagyasztott SET után klinikai vetélés következik be. A citogenetikai vizsgálat 16-os triszómiára derít fényt a magzatnál. Kathy újabb IVF ciklust szeretne. Hogyan történjen a további kezelése?

Az élveszületések körülbelül 11%-a koraszülés. A legkisebb súllyal és legéretlenebb állapotban világra jöttek körében gyermek- és felnőttkorban is gyakoribb a szív- és érrendszeri kockázati tényezők (pl. magas vérnyomás, csökkent glükóztolerancia, fokozott inzulinrezisztencia) előfordulása a terminusra születettekhez képest. A koraszülöttség és a kardiovaszkuláris kockázatok közötti összefüggés azonban nem egyértelmű, és úgy tűnik, hogy e téren nemi különbségek is mutatkoznak. Erre példa, hogy a nagyon kis születési súllyal, illetve az időre születettek között nőknél markánsabb különbségek mutatkoznak a vérnyomásban, mint a férfiaknál.

A perinatalis mortalitás 21%-a infekciós eredetű. Az infekciós eredetű mortalitás az élveszületések 6-8% ában virális, 1-2%-ában bakteriális eredetű. Cytomegalovirus- (CMV) fertőzés az élveszületések 0,6 0,7%-ában fordul elő.

A 2000-es években a 37. terhességi hét előtti szülések (továbbiakban PTB, az angol preterm birth betűszó alapján) és a kis születési súlyú (kevesebb mint 2500 grammos) újszülöttek (továbbiakban LBW, az angol low birth weight alapján) aránya az élveszületések 8%-a körül alakult Magyarországon.

Bár a magzati elhalást leggyakrabban genetikai tényezôk okozzák, fertôzéseknek,anyai betegségeknek és szülészeti szövôdményeknek is lehet oki szerepük.