A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

Mind több a dundi, cukorbaj felé haladó kisgyerek. Finn kutatók vizsgálata azt jelzi, hogy ilyen kóros anyagcsere-eltérések következtében az artériafal már gyermekkorban merevvé válik, ami korai érelmeszesedésre utal.

Közismert, hogy a stroke legfontosabb rizikófaktora a nem kezelt magas vérnyomás. A terápia eredményességét nemcsak a vérnyomásértékek változásából, hanem az érfalmerevségre gyakorolt hatásból is meg lehet ítélni. Kiemelendő, hogy magyar kutatók fejlesztették ki az arteriográfot, mely különböző paraméterek (augmentációs index, pulzushullámsebesség stb.) alapján méri az érfalmerevség változását, feltételezve, hogy e paraméterek kórossága a vaszkuláris rizikófaktorok számától és súlyosságától függ. Ezért különösen érdekes az egyik cikk, melyben két vérnyomáscsökkentő szer hatását hasonlították össze viszonylag kevés beteg bevonásával. Megállapították, hogy mindkét vízhajtó csökkenti a vérnyomást és javítja az artériák merevségét jellemző paramétereket.

A klasszikus szemfenéktükrözés manapság már nem szerepel a magas vérnyomásban szenvedők számára rutinszerűen ajánlott vizsgálatok között. A technikai újítások jóvoltából azonban a szemfenékvizsgálat lelete objektíven értékelhető számítógép által támogatott rendszerek segítségével. Digitalizált retinafelvétel segítségével az erek közvetlenül, noninvazív módon mérhetők. A statikus érelemzés közvetlen összefüggést mutat az erek átmérője és a vérnyomás, illetve a szélütés előfordulása között. A továbbfejlesztett módszerek azt is lehetővé teszik, hogy megítéljük az erek átépülését mint független szív-ér rendszeri kockázati tényezőt.

Az intima-media vastagság és az érfalmerevség nemcsak az életkorral nő, hanem kardiovaszkuláris kockázati tényezők, kiváltképp a hipertónia hatására is. Számos vizsgálatban az állóképességi tréning kedvező hatást fejtett ki az érfalmerevségre és az endotélműködésre. Hosszú távon a rendszeres fizikai aktivitás csökkentette az intima-media vastagság növekedését.

Az érfunkció romlása szoros kapcsolatban áll az öregedéssel járó vérnyomásváltozásokkal és a kardiovaszkuláris mortalitással. A különböző antihipertenzívumok eltérő hatása különösen az aortán belüli nyomásviszonyokban mutatkozik meg.