A mindennapi döntéshozatalban egyre nagyobb szerepet játszanak a „be­tegágy melletti” orvosi laboratóriumi eljárások („point-of-care testing”, POCT). A már elterjedt módszerek (pl. cukor vagy fehérje kimutatása a vi­zeletben) mellett egyre gyakrabban alkalmazzuk az újszerű egykazettás technikákat (gyors diagnosztikus teszt, RDT). A gyors és megbízható kórismézés az infektológiában is lehetővé teszi a célzott terápia kiválasztását. Az olyan teszteljárások, mint az otthoni HIV-teszt, igen fontosak lehetnek a betegek számára. A szenzitivitás és a specificitás technikai korlátai, a min­ta megfelelő kezelése változatlanul kihívást jelentenek. Minden vizsgálati eredményt klinikailag tapasztalt orvosnak kell értékelnie.

A fertőzött rágcsálók porlasztott vizeletének vagy ürülékének belélegzése emberben influenzás tünetekkel kezdődő meningoencephalitist okozhat.

Az eredmények még csak előzetesek, de egy kis molekulájú MET gátló nagyon ígéretesnek látszik a MET által amplifikált gasztroözofágeális junkció tumorában, valamint a gyomor- és nyelőcsőrák terápiájában.

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.

A mikrobiológiai diagnosztikában igazi áttörés akkor következett be, amikor a nukleinsav alapú detektálási módszerek kikerültek a kutatólaboratóriumokból. A klinikai mikrobiológus fontos feladata a klinikus kollégák informálása az új módszerek előnyeiről és korlátairól.