Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megvá­lasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárá­sai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgoza­tunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolá­sára napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.

A 2-dezoxi-2-[fluorin-18]fluor-D-glükóz (18F-FDG) pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia (PET/CT) bevezetése és klinikai alkalmazása több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A módszer paradigmaváltást eredményezett az onkológia számos területén és nagyon gyorsan nőtt az elfogadottsága. A legmodernebb PET-alapú hibrid mérés, a PET/mágneses rezonancia (PET/MR) képalkotás 2011-től vált elérhetővé és további felbecsülhetetlen lehetőségeket kínál. Különböző ajánlások születtek azzal a céllal, hogy útmutatást nyújtsanak a PET/MR protokollok standardizálásához, harmonizálásához és támogassák a módszer alkalmazását a klinikai felhasználás és kutatás területén. Remélhetően, jól körülhatárolt szakmai javallatokkal, hasonlóan a PET/ CT alkalmazásokhoz, a ma még kissé misztifikált PET/MR technológia hamarosan a mindennapjaink részévé válik. Magy Onkol 64:87–96, 2020
Kulcsszavak: PET/CT, PET/MR, klinikai alkalmazások

Számos betegség étvágytalansággal jár. Kutatások igazolták, hogy az éhezés segít a bakteriális fertőzések legyőzésében. A vírusfertőzések esetén sajnos pont fordított a helyzet.

Az elmúlt években Magyarországon is örvendetesen terjed a PET/CT vizsgálómódszer használata. Több alkalmazása során – ilyen pl. a Hodgkin-kórban végzett interim vizsgálat – az eredmény pozitivitása ellenére a kezelés még gyógyuláshoz vezethet. A hámeredetű daganatok kiújulásának gyanújakor elvégzett vizsgálatok esetében általában ennél kedvezőtlenebb a pozitív eredmény jelentése, de ilyenkor sem igaz, hogy az FDG halmozó, gyanús elváltozás minden esetben rosszindulatú daganat.

A fluor-18-dezoxi-glükóz (18F-FDG vagy FDG) pozitronemissziós tomográf – computertomográf (PET/CT) vizsgálat mára beépült a lymphomás betegek ellátásának hazai klinikai gyakorlatába. A betegek rizikóadaptált kezelésének egyik alapvető feltétele a pontos stádiummeghatározás és a terápia hatékonyságának korai objektív megítélése. 2007. május 1. és 2010. október 31. között 1862 18F-FDG PET/CT-vizsgálat történt lymphomás betegekben a debreceni PET/CT-központban, mely az általunk vizsgált össz-betegpopuláció átlagosan 15%-a. A lymphomás betegek rutin metabolikus PET/CT-vizsgálatával szerzett tapasztalataink alapján elemeztük a betegség jellegéből adódó értékelési nehézségeket. A lymphomák FDG-felvétele több tényezőtől függ, s bár a legtöbb szövettani altípus halmozza a jelzett FDG-t, a felvétel mértéke meglehetősen eltérő. A PET/CT értékelése során az azonos típusú lymphoma eltérő mértékű FDG-felvétele nehézséget jelenthet, ami megerősíti, hogy a terápiát követő vizsgálatok pontos mérési eredményéhez, a megbízható összehasonlításhoz az alapvizsgálat elvégzése fontos. A betegek közel 40%-ában észleltünk extranodális lokalizációt, szervenként eltérő gyakorisággal. Az extranodális megjelenés sokszínű, legtöbbször nem jellemző magára a betegségre és szervenként eltérő megjelenést mutat. A lymphomák más betegséggel való együttes megjelenése további nehézséget jelent az értékelésben. Magyar Onkológia 55:178–186, 2011

Kulcsszavak: Hodgkin-lymphoma, PET/CT, FDG, extranodális lokalizáció

Az összes humán rosszindulatú daganat 0,49%-a neuroendokrin tumor (NET). Ezek kétharmada a gasztrointesztinális traktusban keletkezik, a pancreast és a hepatobiliáris rendszert is beleértve. (A hepatobiliáris rendszer neuroendokrin daganataira csekély incidenciájuk miatt ebben az összefoglalóban nem térünk ki.) Az elmúlt két évtizedben tapasztalt incidencianövekedés részben a diagnosztikai lehetőségek fejlődésére vezethető vissza. A nómenklatúrában egyre inkább háttérbe szorul az eddig szokásos ontogenetikus felosztás (előbélből, középbélből és utóbélből eredő daganatok), előnyben részesítjük a szervhez kötődő csoportosítást.