Az AI biztonságosan integrálható a mindennapi klinikai munkába anélkül, hogy csökkentené az orvosok autonómiáját vagy a betegek bizalmát.

Az mHealth applikációk egyre elterjedtebbek, azonban egyre több jogi kérdést vetnek fel. Személyes adatokat és egészségügyi adatokat kezelő alkalmazásokról lévén szó, az adatvédelmi, adatbiztonsági kérdések egy­re fontosabbak az ilyen appok fejlesztőinek és felhasználóinak. A cikk az mHealth applikációkkal kapcsolatos legfontosabb adatvédelmi kérdéseket járja körül, választ keresve arra is, hogyan alakul a szabályozás az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének 2018-as hatályba lépésével.

A könyökízület széles tartományban ellenáll a dinamikus erőkifejtésnek. A fájdalom lokalizációja elárulja, melyik sérült az ízület négy anatómiai régiója közül. A laterális és a mediális epikondilitisz munkatevékenységgel függhet össze; ha a kezelés ha­tástalan, ulnáris neuropátiára vagy radiális alagútszindrómára gondolunk. Az elülső régió fájdalmának gyakori oka a m. biceps tendinopátiája. A hátulsó régió fájdalma, duzzanata burzitiszes eredetű lehet. A könyöksérülés kivizsgálására a röntgenfel­vétel választandó elsőként; a krónikus könyökfájdalom okának felderítésére az MRI a legalkalmasabb. A vázizomrendszeri ultrahangvizsgálat a sérülékeny struktúrák di­namikus megítélését teszi lehetővé.

Az American Urological Association frissített ajánlást tett közzé a tünetmentes mik­roszkópos hematúriával kapcsolatosan. A fő okok a húgyutak fertőzése, jóindula­tú prosztatahiperplázia, húgyúti kövesség; 5%-ban áll fenn rosszindulatú húgyúti elváltozás. Ha a mikroszkópos hematúria a szakszerű antibiotikumkezelés után is fennmarad, akkor kivizsgálásra van szükség. Nefrológiai és urológiai kivizsgálást in­dokolnak a vizeletben talált diszmorf vörösvérsejtek, a fehérjevizelés, az emelkedett kreatininszint, a magas vérnyomás. A felső húgyutak multifázisos CT-urográfiával, az alsó húgyutak cisztoszkópiával vizsgálhatók legjobban. Ma már nem javasolják a vi­zeletüledék rutinszerű citológiai vizsgálatát.

A családorvosok többsége nincs kellően felkészítve a helytelen szerhasználat felis­merésére és az ebből fakadó problémák kezelésére. Léteznek validált és időkímélő szűrési módszerek, amelyek lehetővé teszik a problematikus szerhasználat felisme­rését. Ha a szűrés eredménye pozitív, rövid felméréssel be lehet sorolni a beteget a veszélyes használat, a szerabúzus vagy a szerfüggőség kategóriájába. Veszélyes használat esetén elegendő lehet a rövid orvosi tanácsadás, szerabúzus esetén ezt folyamatos újraértékeléssel kell kiegészíteni, a szerfüggő betegeket mindenképpen addiktológushoz kell utalni. A szűrés, a tanácsadás és a kezelés során a beteg bizta­tására kell törekedni, kerülve a konfrontációt.

A megelőzés szempontjából lényeges intervenciók az egyénre, a családi környezetre és az egyéb környezeti tényezőkre irányulnak. Az elmúlt 25 évben egyre több olyan protektív és kockázati tényező vált ismertté, amely csökkenti, illetve növeli a mentális zavarok kialakulásának valószínűségét, s ezzel nagyban bővültek a prevenció lehetőségei. 

A vastagbélrák gyakorisága csökkenthető az 50 évesnél idősebb, átlagos kockázatú személyek tömeges szűrésével. A szűrésre legalkalmasabb módszerek az okkult vérzés kimutatása a székletből és a flexibilis szigmoidoszkópia. Nem igazolódott, hogy a kolonoszkópia csökkentené a vastagbélrák mortalitását, de ez adja a legpontosabb eredményt. A kettős kontrasztos vastagbélfeltöltés eredményességét csak kevés adat támasztja alá. Ígéretesnek látszik a CT-kolonográfia, a székletből végzett DNS-vizsgálat és a videokapszulás endoszkópia. A rutinszerű szűrést 75 éves korig kell folytatni. A rostoknak és az antioxidánsoknak nincs szerepük a vastagbélrák elsődleges prevenciójában. Az acetil-szalicilsav, a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a ciklooxigenáz-2 enzim gátlószerei csökkentik a vastagbélrák és az adenomatózus polipok kockázatát, de mellékhatásaik miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. Számos adat szerint kapcsolat van az elhízás és a vastagbélrák között. Egyelőre kérdéses, hogy a zsír és a vörös húsok fogyasztásának csökkentése, illetve kalcium, D-vitamin és sztatinok fogyasztása javasolható-e elsődleges prevenciója céljából.