Az utóbbi évtized orvosi gyakorlatá­ban az egyik jelentős előrelépés az atópiás dermatitis, krónikus rhinosinusitis és asthma bronchiale kezelésében alkal­mazható új, hatékony terápiák bevezeté­se. Megfelelő orvosi gondossággal ezek a betegségek korábban is kezelhetők voltak, azonban a terápiás hatékonyság nem bizonyult elég jónak, ugyanakkor az alkalmazott kezelések jelentős mellékhatá­sokkal jártak. E betegségek jellemzően az immunrendszer Th2-es típusú fokozott – és bizonyos fokig szükségtelen – aktivitásá­hoz kötődnek.

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség, melynek számos al­csoportja van. A háttérfolyamatok szempontjából a 2-es típusú gyulladás (T2) előfordulása a leggyakoribb, amely jellemző fenotípusokban jelenik meg. A háttérfolyamatok jobb megismerése lehetővé tette a célzott kezelési lehetőségek előretörését, megváltoztatva az asztma kezelésével kapcso­latos célkitűzéseinket.

Az idegsejtek védekező mechanizmusát állítja helyre egy NU-9 kódnevű új hatóanyag még a tünetek megjelenése előtt.

Felfedezték, hogy az asztrociták is részt vesznek a nikotinfüggőség kialakításában, így a most feltárt biokémiai útvonal új kezelések kifejlesztéséhez vezethet.

Egy újonnan felfedezett anyagcsere-mechanizmus lassításával vagy blokkolásával jelentősen enyhíthetők lehetnek az asztma során fellépő allergiás reakciók.

A pleiotrofin molekula agysejtekhez történő célzott eljuttatásával még idősebb korban is javítható az agyműködés.

Az asztrocita végtalpak és az agyi arteriolák közötti kommunikáció károsodása, összehangolatlansága, a jelátviteli pontosság csökkenése okozza egyes agyterületek energiahiányos állapotát. 

Jó eredményeket hozott a nexiguran ziclumeran génterápiás kezelés a ritka, örökletes betegség terápiájában.

Egy új kutatás azt tárta fel, mennyire volt meghatározó a COVID oltások esetében, hogy melyik országban gyártották a vakcinát.

A steatoticus májbetegség gyakori azon felnőttek körében, aki kardiometabolikus kockázati tényezőkkel rendelkeznek és tartósan fogyasztanak alkoholt.