Egy vizsgálatban immunszuppresszív szteroid kezeléssel és interleukin-6 receptor elleni monoklonális antitest szükség szerinti hozzáadásával sikerült elfojtani a COVID-19-hez társuló „citokin vihart”.

A bőr- és lágyrészfertőzések között egyszerű és szövődményes (nekrotizáló vagy nem nekrotizáló), illetve gennyes és nem gennyes fertőzéseket kü­lönböztetünk meg. A közösségben szerzett fertőzéseket legtöbbször methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus vagy béta-hemolitikus Streptococcus okozza. A szövődményes fertőzések szisztémás gyulladásos reakció szindróma formájában jelenhetnek meg. 

Az elhízás gyógyszeres kezelésében közel egy évszázada próbálkoztak efedrin- és amfetaminszármazékokkal, de ezeket napjainkra idegrend­szeri és kardiovaszkuláris mellékhatásaik miatt nagyrészt kivonták a for­galomból. Hazánkban 5 év óta nincs étvágycsökkentő gyógyszer, az USA-ban viszont 3 éve alkalmazzák a más hatásmechanizmusú, szelektív 5HT_2C szerotoninreceptor-agonista lorcaserint, kedvező eredményekkel.

A jójóhatás, azaz a legalább 4,5 kg-nyi szándékos fogyás majd a szándéktalan visszahízás nem növeli sem általában, sem specifikusan a vizsgált 12 ráktípus kialakulásának kockázatát.

A diabeteses infekciók súlyossága a felszínes körömágygyulladástól a csontokat sem kímélő mély fertőzésekig terjed. A fertőzés lehet cellulitis, myositis, tályogképződés, fasciitis necrotisans, szeptikus arthritis, tendinitis vagy osteomyelitis. A lábfertőzések a cukorbetegség leggyakoribb és legsúlyosabb szövődményei közé számítanak.

A vasculitisből, asthmából és hypereosinophiliából álló triász Churg–Strauss-szindrómára utal. A Th2-citokinek fontos szerepet játszanak a tünetegyüttes patogenezisében, a jövőben a célzottabb kezelés  kiindulópontját képezhetik.