A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosz­tizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a di­agnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Mély gombás fertőzéseknek nevezzük azokat a kórképeket, amelyek a bőr mélyebb rétegeit, a szubkután szöveteket és a bőrfüggelékeket érintik. Bár súlyos, életveszélyes szövődményekkel járó megbetegedések, kevésbé merülnek fel a diagnózisalkotás során.

A sclerosis multiplex (SM) személyre szabott kezelése három alappilléren nyugszik.

Az uszodában, strandon szerzett betegségeket mikroorganizmusok vagy kemikáliák okozhatják a kontaminált víz lenyelése, vízpára belégzése vagy a bőrrel, nyálkahártyákkal való érintkezés útján. Szennyezett lehet az úszó-vagy melegvizes medence, az élményfürdő kezelt vize, de a tó, folyó, óceán kezeletlen vize is.

A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennál­ló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.

A gombafertőzések jelentőségét gyakran alulbecsüljük, és korrekt diagnózisuk sokszor késik. Különösen akkor veszélyesek, ha rezisztenssé válnak a meglévő gyógyszerekkel szemben. 

A fertőzött rágcsálók porlasztott vizeletének vagy ürülékének belélegzése emberben influenzás tünetekkel kezdődő meningoencephalitist okozhat.

Bőrünk az egyik elsődleges védelmi vonal szervezetünk külvilággal szembeni integritásának fenntartásában. A bőr védelmi funkciójának biztosítását összetett szerkezet és funkció védi, melynek egyik igen lényeges eleme a bakteriális invázió elleni védelem. Nem meglepő módon a baktériumokkal szembeni védekezésben fontos szerepet játszik a bőr normálisnak tekintett bakteriális flórája, melynek pontosabb megismerése az utóbbi években, a molekuláris genetikai vizsgálatok fejlődésével vált lehetővé. A Humán Mikrobiom Projekt (HMP) keretében 2008 óta folyik szisztematikus kutatás az ember kültakarójának, testünk bőre és a hozzátartozó függelékszervek különböző régiókban normálisan előforduló, rezidens mikrobiális flórájának felmérésére. Az 5 évre tervezett vizsgálat célja volt a flóra feltérképezése mellett választ adni arra is, hogy a szervezetünkkel együttélő mikroorganizmusoknak milyen szerepük van szerveink, szervezetünk normális működésében. A vizsgálatok egyre inkább kiterjednek a különböző bőrbetegségekben található mikrobiomeltérések feltérképezésére is.¹

A testünkben túlsúlyban élő apatogén mikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak az egészséges homeosztatikus egyensúly fenntartásában. Zavaruk a legkülönbözőbb betegségek patomechanizmusában lényeges tényezőként szerepel.

A közlemény arra hívja fel a figyelmet – a teljesség igénye nélkül –, milyen irány­ban kell/kellene fejlődnie a mikrobiológiának hazánkban is ahhoz, hogy megvaló­síthassuk a klinikai mikrobiológus legfontosabb célját: releváns mikrobiológiai lelet szülessen a lehető legrövidebb idő alatt.