Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

A népszerű parti drog az agyhoz kötődve kognitív változásokat okoz.

Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy vé­letlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mér­gezéses esetet regisztráltak.¹ Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.

Igyekeztem rövid betekintést adni a drogok nemritkán kiszámíthatatlan és gyor­san változó világába. Praktikus tanácsként javasolnám a vér- és vizeletminta-vételt, mely fontos lehet, leggyakrabban néhány nappal az eset után. A levett mintát nem feltétlenül kell használni, de célszerű legalább 1 hónapig lefagyasztva megőrizni. A rendszerváltás után megjelent klasszikus drogok jórészt eltűntek a túladagolási palettáról, de megfeledkezni róluk nem szabad. A designer szerek döntően átala­kították a drogpalettát. Az új szerek döntő többsége Kínából jön, ahol villámgyors előállítást követően dobják piacra az anyagokat; a szakma kb. 2 év lemaradásban van az előállítókhoz képest.

A kábítószerek sorában ma már nem a heroin használat okozza a legnagyobb problémát, hiszen az interneten keresztül sokféle ellenőrizetlen pszichoaktív anyaghoz olcsón és könnyedén juthatnak hozzá az európai fiatalok.

Az Orvostovábbképző Szemle májusi számában három cikket olvashatnak a drogok gyógyászati alkalmazása témakörben. Az első cikk az endohallucinogén dimetil-triptamin lehetséges szerepéről szól a szövetek regenerációjában, a másodikban a drogok személyésigéről olvashatunk, míg a harmadik cikk osztályos tapasztalatokat közöl a szintetikus kanabidokkal kapcsolatban.