A zolbetuximab kemoterápiával kombinálva előrehaladott claudin 18.2 pozitív gyomor- vagy gastrooesophagealis adenokarcinoma első vonalbeli kezelésére engedélyezték.

Az Astellas fázis III. SPOTLIGHT klinikai vizsgálatában a zolbetuximab teljesítette az elsődleges végpontot gyomorrák kezelésében.

A glükokortikoid-indukált osteoporosis (GCOP) a szekunder osteoporosis leggyakoribb formája.  A szteroid terápia megkezdését követően gyors csontvesztés kezdődik, a törések kockázata már az első három hónapban megemekedik a szteroid dózis függvényében.  Ez a mellékhatás a csontformáció gátlásaként, valamint egy gyors és átmeneti csontreszorpció következtében jön létre. A szteroid terápia indítását követően minél korábban el kell végezni a csontritkulás mérését és a törési kockázat (FRAX) felbecsülését, főként a magas kockázatú betegeknél és figyelmet kell fordítani a megfelelő calcium és a D-vitamin pótlásra.  Az orális biszfoszfonátok (BP) jelenleg első vonalban választandó készítmény a teriparatidot a magas kockázatú betegeknél elsővonalbeli alternatívaként kellene alkalmazni. Kiemelt fontosságú a betegek megfelelő követése, gondozása a kezelés során.

A demográfiai változásokkal párhuzamosan a szerzett szívbillentyű-be­tegségek jelentősége egyre nő. Gyógyszeres kezelés jelenleg nem áll ren­delkezésre, így a súlyos billentyűhibák kezelése műtéti úton, a billentyű helyreállításával vagy pótlásával történhet. Egyre gyakrabban alkalmaznak katéteres eljárásokat is. A cikk a felnőttkori szívbillentyű-betegségek miatt szükségessé váló műtétekkel kapcsolatos aktuális ajánlásokat mutatja be.

Az érmalformációk klinikai és genetikai elkülönítése segíti a kórformák egészségügyi vonzatainak megértését, a lefolyás jobb előrejelzését. A hát­térben álló genetikai eltérések leírása a jövőben a klasszifikáció fontos eleme lesz. A sebészi beavatkozásokat kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan intervenciós kezelések, mint az etil-vinilalkohol kopolimerrel történő embolizáció, az arteriovenózus malformációk multiplex odavezető artériáinak elzárása a nagy drenáló vénák embolizációjával vagy a mikrocisztás nyirokér-malformációk bleomycines kezelése.

Az előrehaladott szívelégtelenséghez társuló súlyos mitrális inszufficiencia sok esetben invazív kezelést igényelne, de a billentyű rekonstrukciója nem mindig megvalósítható, a billentyűpótlás kockázata nem mindig vállalható. Az eddigi sebészi terápiás lehetőségek az utóbbi években kiegészültek egy perkután el­járással. A cikk felvázolja ennek lényegét és lehetséges indikációs területét.

A vastagbélrák gyakorisága csökkenthető az 50 évesnél idősebb, átlagos kockázatú személyek tömeges szűrésével. A szűrésre legalkalmasabb módszerek az okkult vérzés kimutatása a székletből és a flexibilis szigmoidoszkópia. Nem igazolódott, hogy a kolonoszkópia csökkentené a vastagbélrák mortalitását, de ez adja a legpontosabb eredményt. A kettős kontrasztos vastagbélfeltöltés eredményességét csak kevés adat támasztja alá. Ígéretesnek látszik a CT-kolonográfia, a székletből végzett DNS-vizsgálat és a videokapszulás endoszkópia. A rutinszerű szűrést 75 éves korig kell folytatni. A rostoknak és az antioxidánsoknak nincs szerepük a vastagbélrák elsődleges prevenciójában. Az acetil-szalicilsav, a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a ciklooxigenáz-2 enzim gátlószerei csökkentik a vastagbélrák és az adenomatózus polipok kockázatát, de mellékhatásaik miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. Számos adat szerint kapcsolat van az elhízás és a vastagbélrák között. Egyelőre kérdéses, hogy a zsír és a vörös húsok fogyasztásának csökkentése, illetve kalcium, D-vitamin és sztatinok fogyasztása javasolható-e elsődleges prevenciója céljából.