A JAK-gátlókat, ezeken belül a tofacitinibet, a baricitinibet, az upadacitinibet és a filgotinibet egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyulladásos kórké­pek kezelése során. Ezeket és más törzskönyvezett szereket a regisztrált indikációk mellett számos más betegségben is kipróbálták. Ebben a közle­ményben – a teljesség igénye nélkül – áttekintjük azokat a reumatológiai, bőrgyógyászati, gyomor-bél rendszeri, neurológiai, szemészeti és más kór­képeket, amelyekben a JAKi-k már bizonyítottak, vagy elvi lehetőségként felmerülnek.

Az IL-17 gátló biológiai készítmények alkalmazásának hatásosságát befolyásoló génmutációt azonosítottak amerikai kutatók.

Az arthritis psoriatica klinikailag heterogén, diverz megjelenési formájú betegség, melyet számos extraartikuláris manifesztáció és komorbiditás jellemez. A betegek kiemelése, a korai diagnosztika és terápia kiemelkedő fontossággal bír a betegek sorsának további alakulására nézve. A keze­lésre alkalmazott gyógyszerek kiválasztását a betegség jellegzetességei, az egyes domének érintettsége és a komorbid állapotok összességében határozzák meg. A szerző ezen témakörök részletes tárgyalása mentén mutatja be a kezelés újdonságait.

A spondylitis ankylopoetica (AS) egy visszatérő, progresszív autoimmun betegség, amely erősen korlátozhatja a beteg mozgását.

A szelektív IL-17A-gátló humán monoklonális antitest secukinumab szignifikáns hatékonyságot mutatott középsúlyos és súlyos psoriasis, arthritis psoriatica és spondylitis ankylopoetica kezelésében is kedvező biztonságossági profillal. A cikk átfogóan értékeli a secukinumab hatását akut tuberculosis (TB) előfordulása és látens tuberculosis (LTBI) reaktivációja szempontjából is. Ez idáig sem klinikai, sem preklinikai vizsgálatokban nem észlelték a secukinumab mellett a M. tuberculosis fertőzési rizikó fokozódását.

Clinical & Translational Immunology, 2017

A tumornekrózis faktor-α gátlókkal szerzett 15 éves tapasztalatot követően, mely időszakban ezek voltak az egyedüli hatékony készítmények a hagyományos kezelésre nem reagáló gyulladásos gerincbetegségekben, most először látható, hogy az interleukin-17-gátló célzott terápia szintén hatékony lehet. Jelen cikkben a szerzők a patomechanizmussal és kezelési stratégiákkal kapcsolatosan felmerülő kérdéseket tárgyalják, és olyan vizsgálat tervét vázolják, amely a kérdések megválaszolását nagyban elősegítheti.

Rheumatology (Oxford), 2017

A primer immundeficienciák (PID) a molekuláris és klinikai orvostudomány látványosan fejlődő területei, amelyek mind az elméleti immunológiában, mind a gyógyító-megelőző betegellátásban új koncepciókat és gondolko­dásmódot hoztak. A PID-del kapcsolatos paradigmaváltás kiterjed a beteg­ségek epidemiológiájára, diagnosztikájára és kezelésére egyaránt. A több mint 260 PID gén és 300 PID betegség felfedezése és megismerése drámai fejlődést hozott az immunterápia területén is.

A közleményben a pszoriázis kezelésében a 2000-es évektől elérhetővé vált biológiai terápiás készítményeket tekintjük át, gyakorlatias megköze­lítésben. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást.

A pikkelysömör a népesség 2%-át érintő krónikus, multifaktoriális gyulladásos betegség. Újabb epidemiológiai adatok szerint bőrtünetek és ízületi gyulladás mellett a betegeknél gyakrabban fordul elő obezitás, diabetes mellitus, metabolikus X szindróma, kardiovaszkuláris betegség, hipertónia, oszteoporózis, nem alkoholos zsírmáj és obstruktív tüdőbetegség.