Fontos figyelnünk a légzőszervi kockázatok megfelelő kezelésére a növekvő hőmérséklet idején.

A Covid–19-fertőzésben elhunytak fajlagos száma nemcsak Magyarországon,
de az összes többi volt szocialista országban is a legmagasabbak között volt,
és ez nagymértékben ezen országok lakóinak eleve rosszabb, esékenyebb
egészségügyi állapotával függ össze. Szakértők szerint a járvány okozta mortalitás
legjobb mutatója nem az elhunytak relatív száma, hanem a pandémia
idején észlelt többlethalálozás, amely a járvány végén Magyarországon 8,4%
volt. Ez összemérhető az Európai Unió országainak 8,0%-os átlagával, és a volt
szocialista országok között a legalacsonyabb értéket képviseli.

Az alfa-ketoglutarát-dehidrogenáz célzott befolyásolásán keresztül mitokondriumok működését állíthatja helyre az új eljárás.

Negyedére csökkenthető a GLP-1 hatóanyagok felhasználása az “antitestfestés” módszerével.

Az FDA engedélyezte a B-sejtek pusztulását okozó inebilizumab-cdon hatóanyagot az immunglobulin G4-gyel kapcsolatos betegség (IgG4-RD) kezelésére.

A mitokondriális betegség jelenlegi, magaslati levegővel történő kezelését képes utánozni egy új hatóanyag.

Az amygdala területén egy új mechanizmust fedeztek fel, ami megakadályozhatja a hipertónia kialakulását.

A hepatitis C vírus genomja alapján szerkesztett szintetikus RNS aktiválja a veleszületett immunrendszert a tumorok ellen.

A kardiovaszkuláris (CV) betegségek előfordulása és mortalitása Európa számos országában csökkenő tendenciát mutat, de még mindig a megbe­tegedések és a halálozás egyik fő oka. A kardiovaszkuláris kockázat függ attól, hogy látszólag egészséges vagy már ismert CV betegségben szenvedő populációt vizsgálunk-e, de a földrajzi régió vagy egy-egy major rizikófak­tor is jelentősen befolyásolhatja a CV rizikót. Az elmúlt években különböző betegcsoportokra kialakított, újabb kockázatértékelési módszerek isme­rete és használata elősegítheti az emelkedett CV rizikójú egyének időbeni azonosítását és kezelését, ezáltal a CV eredetű mortalitás csökkenését.