Egy új tanulmány szerint az emberi agysejtek evolúciója összefüggésben állhat az autizmussal és a neurodiverzitással.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

A rendkívül ritka, genetikai eredetű, gyógyíthatatlan betegség kutatásában most először sikerült megfelelőnek tűnő gyógyszercélpontot azonosítani.

Glükóz és B1-vitamin együttes adagolása jelentősen javította állati modellszervezetekben a túlélést még súlyos szepszis esetén is.

Az antikoaguláns terápia indítása vagy visszaállítása intracerebrális vérzést
követően nagy körültekintést és több szakma konzultációját igénylő döntéshozatal nyomán történhet. Ennek során a tromboembolizációs rizikó, az agyvérzés típusa határozza meg, hogy vérzés után is alkalmazható-e tartós antikoaguláns kezelés – ha igen, annak időzítése döntő jelentőségű. Az orális antikoagulálás során a direkt orális antikoagulánsok preferálandók.

Egy nagy populáción végzett obszervációs vizsgálat szerint az állati fehérjék fogyasztása előnyös az egészség megőrzése szempontjából.

Egy új, bárhol használható módszer az aceton koncentrációját méri a kilélegzett levegőben.

A glutamáterg és az opioid rendszerek közötti dinamikus kölcsönhatás lehet a mechanizmus lényege, és ezek a rendszerek együttesen támogathatják a ketamin gyors antidepresszáns hatását.

A betegségben a sejtek öntisztító folyamata károsodik, de a mostani vizsgálatban egy alternatív szignalizációs útvonalra bukkantak a kutatók.

A neuronok lipideket is felhasználnak az energiatermelésükhöz - ennek hibája állhat egyes neurodegeneratív betegségek hátterében.