Más mechanizmusok irányítják a jutalomérzetet férfiaknál és nőknél, ezért például a depresszió kezelésének hatékonysága is különbözhet.

A fibromyalgia szindróma olyan krónikus fájdalom szindróma, mely domi­nálóan diffúz mozgásszervi fájdalmak képében jelentkezik, ezért hagyo­mányosan a reumatológiához, a lágyrész-reumatizmusok közé sorolják, jóllehet a centrális szenzitizáció és a centrális fájdalom mechanizmusai állnak a középpontjában.

Egyes ráksejtek képesek neuronszerű tulajdonságokat kifejleszteni, és szinapszisok segítségével integrálódni az agyi hálózatokba.

A szkizofrénia szerteágazó – a kutatásban, az oktatásban, illetve a beteg­ellátásban releváns – betegségkoncepcióinak áttekintésére vállalkozik a cikk, beleértve a kraepelini, a bleuleri, a neurobiokémiai és az evolúciós megközelítéseket. A hipotézisek igazi szellemi kihívást jelentenek, jóllehet egyik sem magyarázza meg minden oldalról a szkizofréniát.

A progresszív emlékezetkieséssel és kognitív hanyatlással járó Alzheimer kór megelőzésére nincsenek igazoltan hatásos módszerek. Az enyhe és középsúlyos stádiumban a kolinészteráz-bénítók kismértékben javítják a kognitív működést, a viselkedést és a napi aktivitást. A betegség középsúlyos−súlyos formáiban a memantin rövid távú alkalmazásával valamelyest javítható a kognitív teljesítmény, a viselkedés és a napi aktivitás. 

A sclerosis multiplex (SM) ma a központi idegrendszer (KIR) leggyakoribb gyulladásos betegsége; világszerte körülbelül 2 millió embert érint.  A neuronok és az oligodendroglia sejtek működését megőrző vagy helyreállító terápiák – az immunmoduláns kezelés mellett – a jövőben a kezelés fontos elemei lesznek.