Tumorsejtek neurális hálózatban
Egyes ráksejtek képesek neuronszerű tulajdonságokat kifejleszteni, és szinapszisok segítségével integrálódni az agyi hálózatokba.
A Nature szeptember 18-as számában három tanulmány mutatja be a gliómák és a tripla negatív emlőtumorok áttéteinek meglepő tulajdonságát: ezek a sejtek képesek szinapszisokat kialakítva csatlakozni az agysejtekhez. A tumorsejtek a szinapszisokon keresztül glutamáthoz jutnak, ezt a neurotranszmittert pedig a saját növekedésükhöz felhasználva beszövik az agyszövetet. A kutatók reményei szerint a folyamat felismerése hozzájárul ahhoz, hogy olyan módszert lehessen kifejleszteni, amik segítségével speciálisan csak ezen idegsejt–tumorsejt hibridek közötti szinapszisok vehetőek célba, így kezelhetővé válnának az egyébként különösen nehezen befolyásolható agytumorok.
Be kell látnunk, hogy az idegrendszer fontos szerepet játszik a rákok növekedésében, nyilatkozta a lapnak Michelle Monje, az egyik Nature-tanulmány (Glutamatergic synaptic input to glioma cells drives brain tumour progression) vezető szerzője. A gyermekeket gyógyító neuro-onkológus elmondja: nyugtalanító meglepetés volt számukra a felfedezés, miszerint rákos sejtek neuronokhoz hasonló módon képesek viselkedni, hiszen eddig nem elektromosan aktív, agyszövetszerű növedékként gondoltunk a rákokra.
A második Nature-tanulmány azt mutatja ki, hogy egyes humán glioma-sejtekben aktiválódnak a glutamát-receptort és a posztszinaptikus régió strukturális elemeit kódoló gének, ezzel a kutatók bizonyították, hogy a glióma sejtek ugyanazt a molekuláris mechanizmust használják, mint az excitátoros szinapszisokat építő neuronok. A vizsgálat során az egéragyba transzplantált humán glióma sejtek közelében lévő neuronok stimulációjával a glióma sejtek gyors depolarizációját is sikerült kiváltani, ami azt mutatja, hogy valóban funkcionáló szinapszisok alakultak ki a glióma- és az idegsejtek között (Electrical and synaptic integration of glioma into neural circuits).
Mivel a szinapszisokat létrehozó tumoros sejtek nem tömör szövetet alkotnak, hanem a neurális hálózatokba integrálódva beszövik az agyat, a tünetek igen változatosak lehetnek. A folyamatot ismerve már az sem meglepő, hogy a gliómákat nehéz kezelni: a sebészi módszer biztos nem célravezető. Hasonló nehézséget jelent a tripla negatív emlőtumor agyi áttéteinek kezelése is; mint a harmadik Nature-tanulmány írja, ennek hátterében ugyanaz áll: az emlőráksejtek is szinapszisokkal kapcsolódnak a neuronokhoz, és a serkentő neurotranszmitter glutamát elősegíti növekedésüket. Ezt a kutatók tumorok génexpressziós adatbázisait átfésülve fedezték fel, amikor meglepődve vették észre, hogy a tripla negatív tumorokban aktívak a neuronok közötti jelátvitelért felelős gének (Synaptic proximity enables NMDAR signalling to promote brain metastasis). A további vizsgálatokban az is kiderült, hogy a tumorsejtek hálózatán terjedő elektromos ingerület hatására fokozódik a sejtek migrációja.
Bár a kutatók nyilatkozata szerint nehéz lesz olyan módszert találni, ami csak a neuronok és a rákos sejtek közötti szinapszisokat veszi célba, a tumorsejteken terjedő elektromos ingerületet gátolva állatkísérletekben már némi terápiás sikert is elértek: egy epilepszia elleni szerrel lelassították a glióma-terjedést.
