Jelen tudásunk szerint 600 drivergén 6 millió-féle mutációja játszik szerepet több mint 200-féle daganattípus kialakulá- sában a COSMIC (Catalogue of Somatic Mutations in Cancer) adatbázis alapján. A drivergének és a daganattípusok kom- binációja rendkívül nagyszámú kombinációt jelent. Logikus ezért az az igény, hogy egy adott célpont gátlására kifejlesztett hatóanyag alkalmazható legyen egyszerre több vagy az ösz- szes daganattípusban, amennyiben a célpont kimutatható. Az első gyógyszerek, amelyeket teljesen daganattípus-ag- nosztikus módon törzskönyveztek, az NTRK-gátló larotrek- tinib és entrektinib és a PD-1-gátló pembrolizumab MSI-H és a közelmúltban TMB-H indikációban. Ezek a célpontok a tüdődaganatokban is jelen vannak és hatékonyságukról klinikai bizonyítékaink vannak. Más daganattípusokban törzs- könyvezett gyógyszerek célpontjai is jelen vannak a tüdőda- ganatokban és várható, hogy egyre több törzskönyvezésre is kerül. Ezen túl nagyszámú olyan drivergénhiba fordul elő tüdődaganatokban, amelyek a tüdődaganatokban törzs- könyvezett gyógyszerek személyre szabott kezelési stratégia kialakítását segítik vagy szövettan-agnosztikus célpontként szolgálhatnak. Magy Onkol 64:206–215, 2020
Kulcsszavak: precíziós onkológia, személyre szabott orvoslás, digitális orvosi eszközök, mesterséges intelligencia

A tüdőrák nemcsak hazánkban, hanem a világon is a vezető daganatos halálok. Ezen belül is a nők tüdődaganatos meg- betegedése és halálozása jelentősen emelkedett az elmúlt évek során. Hosszú évekig csak kemoterápiás lehetőségünk volt a tüdőrák kezelésében. A 2005-ös év nagy áttörést je- lentett a nem kissejtes tüdőrák kezelésében egy új terápiás stratégia, a célzott kezelések, az EGFR-TKI-k megjelené- sével. Azóta többéves tapasztalat van az első, második, sőt harmadik generációs TKI-kezelésekkel tüdő-adenokarcinó- mában. A második nagy lépés a tüdőrák célzott terápiájá- ban az ALK-mutáns tüdőrák megismerése és az ALK-gátló kezelések megjelenése a terápiás palettán az első, második és harmadik generációs készítmények megjelenésével. Az elmúlt években kibővült a célzott terápiás lehetőségek tár- háza, a személyre szabott terápiás lehetőségekkel. A ROS1-, BRAF-, MET-, RET-, NTRK-, HER2-mutációk felismerésével és célzott kezelésével személyre szabottan egyre több be- tegnek tudunk a legoptimálisabb terápiát indikálni. Magy Onkol 64:196–204, 2020
Kulcsszavak: tüdőrák, célzott terápia, EGFR-mutáció, EGFR T790M mutáció, ALK-mutáció

A tüdőrák molekuláris klasszifikációja folyamatosan fejlő- dött az elmúlt 15 évben, és mára eljutott oda, hogy az ún. ritka genetikai eltéréseket (fúziós gének) is magába foglalja. Sajnálatos módon ennek a fejlődésnek legnagyobb nyertese az adenokarcinóma-csoport, és csak kevéssé élvezi klini- kai előnyeit a laphámrák vagy a kissejtes tüdőrák. További fontos fejlemény, hogy a tumoragnosztikus gyógyszer-in- dikációk érintik a tüdőrák molekuláris diagnosztikáját is a mikroszatellita-státusz, a tumor mutációs terhelése és az NTRK fúziós gén kimutatása vonatkozásában. A tüdőrák alacsony reszekciós gyakorisága és a rendelkezésre álló kis mennyiségű biopsziás minta miatt egyre nagyobb a je- lentősége a folyadékbiopsziának. A célzott terápiák egyre szélesebb körű alkalmazása ugyanakkor számos újfajta rezisztenciamechanizmust vált ki, amelyek folyamatos mo- nitorozása egyre inkább napi rutinfeladat kell, hogy legyen. A célzott mutációs vizsgálatok mellett egyre gyakrabban van lehetőség a multigénes panelek alkalmazására, amelyek révén egyre komplexebb genetikai információ nyerhető ki az adott daganatból. Ugyanakkor a molekuláris genetikai eltérések prediktív jellegét a leletben kategorizálni kell stan- dard terápia, klinikai vizsgálati vagy hipotetikus/feltételezett evidenciaosztályokba, hogy egyértelmű legyen az üzenet a multidiszciplináris team és a beteg számára is. Magy Onkol 64:183–189, 2020.
Kulcsszavak: tüdőrák, molekuláris klasszifikáció, prediktív diagnosztika