A majomhimlő egy zoonotikus, tehát állatokról emberre terjedő fertőző betegség, melyet a Poxviridae családba tartozó majomhimlővírus okoz. A vírus a feketehimlőért felelős Variola vírus közeli rokona, kettős szálú DNS-genommal rendelkezik. A neve arra utal, hogy elsőként kísérleti céllal importált makákókon azonosították 1958-ban. Emberi megbetegedéseket az 1970-es évek óta jegyez az orvostudomány, és mára kijelenthető, hogy a vírus Közép- és Nyugat-Afrikában endemikusnak számít.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

Ha most azt várja bárki is, hogy rendőrként konkrét tanácsokkal tudok szol­gálni azzal kapcsolatosan, hogy egy orvos, pedagógus vagy szülő honnan veszi észre, hogy a gyermeke vagy bármilyen hozzátartozója droggfüggő, csalódni fog. Nincsenek konkrétumok. Éppen ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy teljesen és merőben más, új drogprevenciós előadás­sorozatot készített.

Jelen publikáció szokatlan módon a gyermekkor teljes időtengelyére ve­títve tekinti át a pandémia gyermekgyógyászati vonatkozásaival kapcso­latban megjelent ismeretanyagot, a gyermekvállalástól a kamaszkorig, kitérve a korspecifikus problémákra, következményekre, megoldásokra és javaslatokra.

A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

Az újabb, nagy riadalmat keltő járvány terjedésének megakadályozása azért nehéz, mert nem mindig okoz jelentős tüneteket és a vírust tünetmentes fertőzöttek is terjeszthetik.

A nyugat-nílusi vírus térnyerésére és jelentőségére markáns példát lát­hattunk a 2018-as évben Középkelet-Európában, hiszen minden eddiginél több humán esettel járó európai járványt tapasztalhattunk meg. A cikkben összegezzük azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhattak ebben, valamint megvizsgáljuk a rokon vírusok jelentőségét és klinikai relevan­ciáját hazánkban.

Az Egyesült Államokban szeptemberben megindított engedélyezési eljárást követően az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) is pozitívan véleményezte az Ebola Zaire vírus által okozott vérzéses láz megelőzésére szolgáló Ervebo (élő Ebola Zaire vírus) oltóanyagot.

Az FDA 2019. szeptember 17-én elsőbbségi engedélyezési eljárás alá vonta az Ebola Zaire vírus elleni V920 oltóanyagot, a végleges forgalmazási engedély kiadása márciusban várható.