A köszvény (arthritis urica) az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája. Az ízületekben lerakódó húgysavkristályok okozta hirtelen jelent­kező gyulladás miatti fájdalom többnyire éjszaka kezdődik. Leggyakrabban a nagylábujj nagyízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is.

A mielofibrózis kezelése ruxolitinib terápiát követően komoly kihívást jelent. A FREEDOM2 vizsgálatban a fedratinib hatékonyságát és biztonságosságát értékelték a legjobb elérhető kezeléssel szemben korábban ruxolitinibbel kezelt mielofibrózisban. A vizsgálat eredményei alapján a fedratinib mind a lépméret csökkentést, mind pedig a tünetek enyhítését tekintve előnyösebb a legjobb elérhető kezelésnél, biztonságossági profilja pedig megfelel a korábbi vizsgálatok eredményeinek, így ígéretes másodvonalbeli JAK-gátló lehet mielofibrózisban.

The Lancet Haematology, 2024. október

A pitvarfibrilláció jelentősen növeli az ischaemiás stroke előfordulásának gyakoriságát, ezért szűrése és korai kezelése kiemelt jelentőségű. Bár egyre fejlettebb és mind szélesebb körben hozzáférhető eszközök állnak rendelke­zésünkre, valamint a mesterséges intelligencia is segíti a munkánkat, nincs bizonyítékunk arra, hogy jelenlegi formában a pitvarfibrilláció szűrésével populációszinten jelentősen csökkenteni tudjuk a stroke előfordulását.

Napjaink egyik leggyakrabban kutatott témája mind a gasztroenterológia, mind egyéb társszakmák területén a mikrobiom és az intesztinális barrier szerepe a szervezet egészséges homeosztázisának fenntartásában. A mikrobiom egyensúlyának megbomlásával, a barrier szerkezeti válto­zásával, sérülésével a bélfal áteresztőképessége, permeabilitása fokozódik, ami az úgynevezett „szivárgó bél szindróma” vagy „áteresztő bél szindróma” („leaky gut” szindróma) kialakulásához vezet. Jelen tudásunk szerint ezen kórállapot – a kellemetlen szubjektív tüneteken túl – számos egyéb beteg­ség kialakulásában is szerepet játszhat. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a kórkép patológiai hátterét, következményeit, és áttekintjük a lehetséges kezelési, illetve megelőzési stratégiákat.

A glükagonszerű peptid 1 receptor agonisták és a fenofibrátok csökkentik a diabéteszes makulaödéma kialakulásának kockázatát, a kalciumcsatorna-blokkolók azonban feltehetőleg növelik a kockázatot.

A rezisztens hipertónia nem betegség, hanem egy indikátor, amelyet arra kell használni, hogy azonosítsuk a magas kardiovaszkuláris kocká­zatú betegeket. A rezisztens hipertónia előfordulási gyakoriságát nehéz számszerűsíteni, de a reális becslések szerint a teljes hipertóniás populá­ció körülbelül 5%-át érintheti. A renin-angiotenzin rendszert gátló szer + kalcium-antagonista + vízhajtó alapú hármas gyógyszeres kombináción alapuló terápia hatékonyságának növelése az első lépés a rezisztens hiper­tónia kezelésében. Ennek egyik kulcsa a vízhajtókezelés optimalizálása. A negyedik szer kérdése is fontos, jelenleg a mineralokortikoid-receptor-antagonista a preferált, de opciót jelentenek a bisoprolol, a doxazosin és centrálisan ható szerek is. Az ajánlások kiegészítő kezelési lehetőségként a renális denervációt is javasolják.

Számos, az alkoholfogyasztás mérséklését és az absztinencia fenntartását segítő gyógyszer érhető el, azonban a betegek mindössze csekély hányada részesül bármilyen kezelésben. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a naltrexon és a gabapentin csökkenti a túlzott alkoholfogyasztással járó napok számát, illetve az akamprozát megelőzi a használathoz való vissza­térést aktuálisan absztinens pácienseknél, valamint a topiramát közepes evidenciával bír, tekintve a túlzott ivással járó napok számának csökkentését. A diszulfirám széles körben alkalmazott, azonban kevés bizonyíték támasztja alá hatékonyságát „real world”, nem ellenőrzött körülmények között.

Asszociációt figyeltek meg egy gyakori bőrgomba jelenléte és emlőrákos tumorok gyorsabb növekedése között.

A kortikoszteroidokat fertőzésekre hajlamosító tényezőként tartják szá­mon és megfelelő antimikróbás kezelés nélküli alkalmazásuk katasztrofális következményekkel is járhat. Az elmúlt évtizedek során azonban kiderült, hogy a kortikoszteroidok korai és megfelelő alkalmazása számos fertőzéses kórképben, így szepszisben, COVID-19-fertőzésben, súlyos otthon szerzett tüdőgyulladásban javíthatja a betegség kimenetelét.

Augusztus végén, Londonban került megrendezésre az Európai Kardiológus Társaság 2024-es kongresszusa, ahol számos kórképre vonatkozó szakmai irányelv is megújításra került. Ilyen a krónikus koszorúér-szindróma (CCS), valamint a magasvérnyomás-betegség diagnosztikájára és terápiájára vonatkozó útmutatás. Az irányelvek egyik közös területéről, koszorúér-betegek antihipertenzív terá­piájának egyes elemeiről Dr. Simon Attilát, a Balatonfüredi Állami Szívkórház megbízott főigazgatóját kérdeztük.