Emlőtumorok gyakorisága az elmúlt időszakban növekedett, 2018-ban az EU-ban több, mint 400 000 új esetet regisztráltak, a mortalitásuk a modern terápiás lehetőségeknek köszönhetően csökkent, azonban továbbra is a női tumoros halálozás vezető oka.

Rossz általános állapotú betegnél (KPS<50) multiplex agyi áttét esetén és/vagy effektív szisztémás kezelés hiányában (KPS<70) tüneti terápia preferálandó a teljes agyi besugárzás (WBRT) helyett. A WBRT megfontolandó nem limitált számú (>4) agyi metasztázis kezelésére a neurológiai tünetektől, az agyi metasztázisok méretétől, számától és elhelyezkedésétől, továbbá a szisztémás terápia fajtájától és elérhetőségétől és a beteg életkilátásától függően. Nem limitált számú agyi áttétes, >4 hónapos életkilátású betegnél, ha a szövettan nem kissejtes daganat és a lézió nem a hippokampuszban vagy a közelében található, hippokampuszmegőrző WBRT javasolt memantinnel vagy anélkül. A szimultán integrált dóziskiemelés logikus és támogatható elképzelés. Profilak­tikus koponyabesugárzás (PCI) továbbra is javasolt komplett remisszió esetén kissejtes tüdőrákban. A PCI-ben a hippo­kampusz megőrzésének szerepe egyelőre nem tisztázott. Magy Onkol 68:60-65, 2024

Az American Society for Radiation Oncology (ASTRO) 2022. május 6-án online megjelentette az agyi áttétek sugárkezeléséről szóló 2012-tes guideline frissített változatát.   

Spanyol kutatók egy új stratégiát fejlesztettek ki annak meghatározására, hogy az agyi áttétes betegek közül mely betegeknél várható a teljes agyi sugárkezeléssel (WBRT-vel) szembeni radio-rezisztencia, egyben rámutattak egy potenciális kezelési lehetőségre.

A pajzsmirigy papillaris carcinomája és annak sokszervi áttétei ellenére hosszú túlélést sikerült elérni. Több műtét, többszöri radiojód-kezelés, há­romféle besugárzás és éveken át tartó multikinázgátló kezelés történt. Az eset ismertetését a sokféle terápia, a hosszú túlélés és a felmerülő orvos­etikai kérdések indokolták.

AZ ÉV ELŐRELÉPÉSE: A RÁK IMMUNTERÁPIÁJA 

Bár a beszámolóban szereplő újabb eredmények mindegyike figyelemre méltó, a rákgyógyászatot egyik sem alakította át olyan mértékben, mint az immunterápia fejlődése, mely kiérdemelte ezzel az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) „az év előrelépése” értékelését. Az immunterápia elve egyszerű: felszabadítani az immunrendszert a gátló tényezők hatása alól, hogy az megtámadhassa a daganatot. Mégis évtizedek kutatómunkája volt szükséges a tényleges terápiás eredményt hozó kezelésmódok kifejlesztéséhez. Az utóbbi évtizedben felgyorsultak az események; néhány rövid év alatt a kutatók és a hatóságok több különböző immunterápiás stratégiát is a laborasztaltól a betegágyig juttattak.

A kezdeti stádiumú emlőrák műtétekor a műtéti üreg „leborotválásával” felére csökkenthető az ismételt műtét szükségessége.

A radioterápia (RT) sok agydaganat esetében hatásos kezelés, azonban károsan hathat a neurokognitív működésre. Az agyszövet irreverzíbilis fokális vagy diffúz nekrózisa miatt enyhe-súlyos kognitív zavarok alakulhatnak ki.

A HER2 pozitív emlőrákban szenvedő betegek többsége ma már a HER2 ellen irányuló, „célzott” kezelésben részesül. De eddig nem volt teljesen tisztázott, hogy a rendelkezésre álló készítmények közül melyiket és milyen sorrendben használjuk. Az Amerikai Klinikai Onkológus Társaság (ASCO) áttekintette a 2009 és 2012 októbere között megjelent orvosi közleményeket és a Journal of Clinical Oncology 2014. május 5.-i számában tette közzé az ezek alapján kialakított ajánlásait.