A petefészek leggyakoribb rosszindulatú daganataként számon tartott high grade serosus carcinoma (HGSC) kialakulásának háttere az elmúlt években hisztomolekuláris vizsgálatoknak köszönhetően egyre inkább tisztázódni látszik. A rákmegelőző szövettani és molekuláris jellegzetességek behatóbb megismerése nyomán egyre korábbi stádiumban tudjuk diagnosztizálni az igen agresszív lefolyású betegséget. Pontos molekuláris mechanizmusok megismerésével egyre több lehetőségünk adódik a nőgyógyászati gyakor­lat optimalizálására. A közlemény összefoglalja a HGSC kialakulásának ma elfogadott elméletét, diagnosztikai és terápiás javallatait és a potenciális molekuláris célpontokat.

A londoni Francis Crick Intézet a kolorektális rák új terápiás lehetőségének kifejlesztése során olyan ígéretes új gyógyszercélpontot azonosítottak, amely a jelenleg rendelkezésre álló szereknél kevésbé toxikus kezelést ígér.

A rapamycin, majd célpontjának (mTOR) funkcióinak jobb megismerése egy bonyolult jelátviteli hálózat részleteinek feltárását tette lehetővé. Ennek áttekintése segít az mTOR-gátló kezelések mellékhatásainak hátterében zajló folyamatok megértésében. 

A szisztémás sclerosis, más néven scleroderma új terápiás célpontja lehet egy olyan genetikai útvonal, melyről korábban annyit tudtunk, hogy részt vesz az embrionális fejlődésben, illetve a rosszindulatú tumorok kialakulásában. A Northwestern University Feinberg School of Medicine reumatológus professzora, dr. John Varga által vezetett kutatócsoport eredményeit az Arthritis & Rheumatism című lapban hozták nyilvánosságra.