Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

A mostani megfigyelésekre alapozva nem könnyű egyértelmű ajánlásokat megfogalmazni arra nézve, hogy az alkoholbevitel csökkentése milyen szerepet kaphat a metabolikus szindróma (MetS) profilaxisában, ugyanis az alkoholfogyasztás eltérő módon befolyásolja a MetS egyes komponenseit.

Egy nagy, népesség alapú vizsgálat szerint a magasvérnyomás és a stroke kockázata az elfogyasztott alkohol mennyiségével arányosan növekszik.

A gastrooesophagealis reflux betegség esetében használt Montreal-de­finíció szerint a betegség diagnózisa minden olyan esetben felállítható, melyben a jellegzetes tünetek fennállnak, és a beteg arról számol be, hogy azok zavarják mindennapi életében – függetlenül a tünetek fennállásának időtartamától. Egy másik besorolás alapját az képezi, ha a diagnosztikai vizsgálatok a gyomortartalom visszajutását igazolják a nyelőcső felé, illetve jellegzetes vagy nem jellegzetes tünetegyüttes és/vagy szövődmények megléte bizonyítható.

 Gastroenterol Rev, 2018. március

Közismert tény, hogy nagyivóknál gyakrabban alakul ki magas vérnyomás, újabban viszont azt is igazolták, hogy a hipertónia már a mérsékeltebb mennyiségű alkoholt fogyasztóknál is megjelenik.

Az alkoholos májbetegség az egyik leggyakoribb idült májbetegség, melynek teljes klinikai spektrumában – a tünetmentes zsírmájbetegségtől az előre­haladott cirrózisig – alapvető az alkoholfogyasztás abbahagyása, a teljes absztinencia, amely meghatározza a kórlefolyást és a hosszú távú kimenetelt.

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.

Erősen foglalkoztat a kérdés, hogy van-e valamely lényegi és paradigma­tikus változás a magyar alkoholhelyzetben az 1970-es és ’80-as, vagy akár a ’90-es évekhez képest. Nem is kétséges, hogy egy ilyen elemzésnek volna tanulsága, hiszen sok jóakarat és munka igyekezett segíteni a helyzeten, és biztos, hogy változott is a helyzet – csak az a kérdés, hogy milyen irányban. Hogy javult-e? Vagy talán romlott?

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

A fiatalkori rendszeres alkoholizálás és rohamivás növeli a felnőttkori májkárosodás kockázatát.