Alkohol és magas vérnyomás
Közismert tény, hogy nagyivóknál gyakrabban alakul ki magas vérnyomás, újabban viszont azt is igazolták, hogy a hipertónia már a mérsékeltebb mennyiségű alkoholt fogyasztóknál is megjelenik.
Az amerikai felnőttek (nők és férfiak) szokásairól készült pillanatfelvétel azt mutatja, hogy a heti 7-13 alkoholos italt fogyasztóknál (az u.n. „mérsékelt ivóknál”) 1,5-ször gyakrabban jelenik meg az ACC/AHA 2017-es guideline-ja szerinti 1. stádiumú hipertónia és kétszer gyakoribb a 2. stádiumú hipertónia az absztinensekhez képest. A „nagyivóknál” (heti több mint 14 alkoholos ital) szintén kissé magasabb az 1. és a 2. stádiumú hipertónia az absztinensekhez képest.
Dr. Michael Roerecke (Centre for Addiction and Mental Health (CAMH), University of Toronto, Kanada) és munkatársai egy 2018 közepén megjelent tanulmányukban már ismertették az alkoholfogyasztás és az emelkedett vérnyomás kapcsolatát, amelyet 20 nagy vizsgálat 361.254 résztvevőjének adatai alapján vontak le. A férfiaknál bármilyen kis mennyiségű alkohol emeli a vérnyomást, míg nőknél napi 1-2 ital nem befolyásolja azt – viszont az ennél nagyobb mennyiség már szintén emeli. Azt is kimutatták, hogy a napi 2-nél több adag alkoholt fogyasztóknál az adagok csökkentése csökkenti a vérnyomást, de a napi 1-2 italról az absztinenciára áttérve a vérnyomás nem változik.
Aladin és mtsai 17.059 résztvevő adatait dolgozták fel a harmadik National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES III) alapján. A vizsgálatba vontak átlagos életkora 46 év volt, 53% volt nő. Soha nem ivók, kisfogyasztók (1-6 ital/hét), mérsékelt ivók (7-13 ital/hét) és nagyivók (14-nél több ital/hét) csoportokat alakítottak ki. A vérnyomás értékeket legalább három mérés alapján négy csoportba osztották: normál (kevesebb, mint 120/80 Hgmm), kissé emelkedett „prehipertonia” (120-129/<80), 1. stádiumú hipertónia (130-139/80-89), 2. stádiumú hipertónia (≥140/≥90). A soha nem ivóknál 109/67, a mérsékelt ivóknál 128/79, a nagyivóknál 153/82 Hgmm volt az átlagos vérnyomás. A soha nem ivókkal összehasonlítva a nagyivóknál (az életkor, nem, etnikum, jövedelem, dohányzás, BMI, diabetes, HDL-koleszterin, C-reaktív protein szerint igazítva) jóval valószínűbb volt az emelkedett vérnyomás: OR: 1,44, P=0,002. Az absztinens referencia-csoporttal való összehasonlításban látszott, hogy a mérsékelt ivóknál valószínűbb volt az 1. stádiumú maga vérnyomás (OR: 1,53, P=0,0001), illetve a 2. stádiumú magas vérnyomás (OR: 2,02, P<0,0001) kialakulása. A referencia-csoporthoz képest a nagyivóknál még jobban emelkedett az 1. stádiumú hipertónia (OR: 1,69, P<0,0001) és a 2. stádiumú hipertónia (OR: 2,41, P<0,0001) kialakulásának kockázata.
A szerzők maguk is ismerik vizsgálatuk korlátait, annak megfigyeléses voltát és azt, hogy nem tettek különbséget a férfiak és nők között, és az alkoholfogyasztást és a vérnyomás mérése nem azonos időkben történt, így ok-okozati kapcsolat sem vonható le.
Dr. Roerecke hangsúlyozta, hogy betegek az alkoholfogyasztását nem ellenőrizzük rendszeresen, holott nem ártana. A nagyivókkal mindenképp tudatosítani kellene, hogy az alkoholnak a vérnyomás emelésén kívül számos egyéb hatása is van: karcinogén, hepatotoxikus, neurotoxikus, vagyis a kevesebb alkoholfogyasztás általában a legtöbb betegség kockázatcsökkentése szempontjából kedvezőbb.
Forrás:
1. Medscape Medical News > ACC 2019
2. American College of Cardiology (ACC) 2019
3. JAHA
