Egy az aneurizma méretét, helyét és alakját értékelő modell segítségével megjósolható az aneurizma 1 éven belül valószínűsíthető megrepedése.

A Millipede katéterrel eltávolíthatóak az akut ischaemiás stroke nyomán az agyban kialakuló vérrögök.

A szinkópe ellátásában szoros együttműködésre van szükség a sürgősségi szakember, a kardiológus és a neurológus között, de szükség lehet a kép­alkotó szakmák közreműködésére is. A szinkópe komplex ellátása talán az egyik legjobb példája annak a szükségszerű, s már nemcsak Nyugat- Európában, hanem a kontinens számos országában megfigyelhető para­digmaváltásnak, mely a sürgősségi rendszeren mint felületen megjelenő gyors, költséghatékony és a betegbiztonságot előtérbe helyező szemléletet képviseli.

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

Az olyan esetek mintegy felében, ahol a „tisztázatlan eredetű tudatzavar” a vezető tünet, a neurológiai ok az elsődleges. Az esetleges vissza nem fordítható károsodások megelőzése érdekében fontos az ok gyors felis­merése és kezelése. Ideális esetben a sürgősségi felvételkor belgyógyász és ideggyógyász is részt vesz a beteg ellátásában.

A szédülés sürgősségi eseteiben a célzott anamnézissel és egy ágy melletti speciális vizsgálattal biztonsággal különíthetjük el a perifériás és a centrális eredetű szédülést. A centrális szédülésre jellemző a negatív Halmágyi-teszt, az irányváltó nisztagmus és a vertikális szemtengelyeltérés együttes vagy külön-külön előfordulása, még azokban az esetekben is, ahol nincsenek jelen egyéb neurológiai tünetek. A veszélyesebb centrális szédülések gya­núja esetén képalkotó vizsgálatot kell végeznünk, elsősorban MRI-t, az esetleg életet veszélyeztető állapotok megelőzése és kezelése érdekében.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

Szinte minden mikroorganizmus okozhat endokarditiszt, különösen az olyan Gram-pozitív baktériumok, mint a Streptococcusok, az Enterococcusok vagy a Staphylococcusok. Infektív endokarditisz akkor lép fel, amikor a kór­okozó bakteriémia következtében megtelepszik a szívbelhártyában. A szer­zők egy konkrét esetből kiindulva a betegség patogenezisét, diagnoszti­káját és terápiáját tekintik át.

A cikk a kriptogén stroke-ok kialakulásának mechanizmusával, diagnoszti­kájával és kezelésével kapcsolatos új ismereteket tekinti át. Az elmúlt évek diagnosztikus erőfeszítéseinek köszönhetően csökkenhet a kriptogénnek tartott stroke előfordulása. A szív morfológiai eltéréseinek gondos vizsgála­tával és a javuló ritmusdetektálási módszerekkel a stroke oki tényezőjének tartható eltéréseket találhatunk. Ez feljogosít minket arra, hogy az egyre hatásosabb és egyre kevesebb mellékhatással járó új véralvadásgátlók valamelyikét alkalmazzuk, vagy zárjuk a záródási rendellenességet.

Az egyszerű veseciszta (folyadékkal telt tömlőcske a vesében) kezelést nem igénylő lelet, a sok tömlőcske képződésével járó policisztás vesebetegség azonban az első tünetek kialakulásától a veseátültetésig, de a szövődmé­nyek miatt akár azon túl is végigkísérheti a betegek életét.