Napjainkban egyre több figyelem irányul a mentális zavarok kibontako­zásának, zajlásának és kezelési vonatkozásainak immun-metabolikus ös­szefüggéseire. A mentális működéseket mélyrehatóan befolyásolják a me­tabolikus diszfunkciók, az inzulinrezisztencia, az immun- és gyulladásos folyamatok. A tudomány által feltárt összefüggésekre alapozva hatékony metabolikus intervenciókat alakíthatunk ki. Ezekkel a területekkel foglal­kozik a metabolikus pszichiátria, amely évszázados orvosi megfigyelések csíráiból napjainkban kivirágzó diszciplína.

A sejthalál a fiziológiás fejlődés és növekedés alapvető biológiai folyama­ta, mely élete során számtalanszor érhet egy organizmust. Három klas­szikus formája az apoptózis, autofágia és nekrózis, melyek mindegyike specifikus jelátviteli útvonalak aktiválása révén meghatározott morfoló­giai jellegzetességeket hordoz. Az újabb ismeretek fényében egyre inkább nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a sejthalál formái nem külön-külön, hanem egymással szoros interakcióban, illetve átfedésekkel mennek vég­be, és a sejthalál különböző programjainak együtthatása végső soron a sejtek pusztulását eredményezi. Összefoglaló közleményünk a három sejthaláltípus egymástól független, illetve egymással összefüggő aspek­tusait elemzi, valamint taglalja ezek egyes humán megbetegedésekben alkotott jelentőségét, különös tekintettel a neurodegeneratív kórképekre és a rosszindulatú daganatokra.

Signal Transduction and Targeted Therapy, 2018. július

A Nutrients folyóiratban megjelent review a magnéziumhiány és a stressz „ördögi kör” koncepcióját járja körül a legújabb eredmények ismertetésével.

A csont nem csak támaszt, újabb adatok szerint reproduktív szervként segíti a megtermékenyült petesejt beágyazódását, endokrin szervként pedig az akut stresszválasz kialakulásáért felelős.

Brazíliai keresztmetszeti elemzés szerint az ómega-3 zsírsavak na­gyobb mérvű bevitele fordított korrelációban áll a szorongásos zavarok előfordulásával.

Nutrients, 2018. május

A másokról átadódó stressz ugyanúgy módosítja az agyat, mint a valódi, de ez a hatás nőstény állatokban szociális interakció nyomán csökken.

A magányosság-járvány mentális és fizikai egészségre gyakorolt pusztító hatása felér az elhízás és a dohányzás által okozott károkkal, azonban nem az a magányos, akinek kevés kapcsolata van.

A párkapcsolaton belüli erőszak világszerte komoly probléma; az egész­ségügy látókörébe az esetek kis része kerül. Ilyenkor a fizikai és pszichés egészségkárosodást gyakran a családorvos kezeli. A U. S. Preventive Services Task Force minden fertilis korú nő esetében javasolja az erőszakra utaló jelek szűrését. Több rövid szűrőmódszer is használható a családorvosi gyakorlat­ban. Fontos, hogy a rendelőben elérhetők legyenek a helyi és országos áldo­zatsegítő szervezetekkel kapcsolatos információk. 

Az álcázott hipertónia a magasvérnyomás-betegség speciális formája: a rendelő­ben mért vérnyomás normális, a rendelőn kívüli (pl. ambuláns 24 órás monitorozás­sal [ABPM]) mért értékek viszont magasak. A szokásos módon végzett egyszeri vér­nyomásmérés eredményei és a hétköznapi körülmények között uralkodó tényleges vérnyomás között lényeges eltérés is lehet. Az ABPM-mel kizárható a „fehérköpeny-hipertónia” és felismerhető az álcázott hipertónia, amely az alábbi két esetben munkahelyi stressz miatt lépett fel.

A major depressziók egyik közismert neurokognitív jellemzője az emocionális torzítás: a betegek jóval fogékonyabbak, fokozottan figyelnek, és hangsúlyosabban reagálnak a negatív affektusokat (szomorúságot, félelmet, haragot) kiváltó ingerekre, mint az érzelmileg pozitív (boldogságot, derűt, humort tükröző) stimulusokra. Ez a jelenség standard pszichológiai tesztekkel pontosan mérhető és jól reprodukálható, sőt funkcionális képalkotó eljárásokkal a limbikus rendszerben ennek megfelelő aktivitásváltozások regisztrálhatók.