A gyermekkori tartósan rövid alvás a korai felnőttkorban kialakuló pszichotikus zavar 2,5-szeresére megnövekedett kockázatával jár együtt, derül ki egy új kutatásból. A gyulladás részben közvetítheti ezt a kockázatot.

Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

A depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség. A major depresszív zavar jelentős szenvedést okozó, gyakran elhúzódó, negatív hangulati, érzelmi és kognitív panaszokkal járó mentális kórállapot. Magyarországon 2021-ben született meg a Pszichiátriai Szakmai Kollégium által megfogal­mazott hivatalos ajánlás a depresszió kezelési stratégiájáról. A gyógyszeres és pszichoterápiás gyógymódok mellett a transzkraniális mágneses stimu­láció egy újabb kezelési alternatíva.

A praszinezumab csökkentette a motoros tünetek súlyosbodását gyorsan progrediáló Parkinson-kóros betegeknél.

A horkolás gyakori rendellenesség, amely a lakosság 20-40%-át érinti és az alvászavaros légzés egyik fő jellemzője.

Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

Egy viselhető okoseszközt automatizált algoritmusokkal kombináló eszköztár lehetővé teszi a betegség paramétereinek passzív nyomon követését a sclerosis multiplexben szenvedőknél.

Egy holland tanulmány, szerint mind a rövid, mind a hosszú alvásidőtartam növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, függetlenül az életmódtól és a szív- és érrendszeri kockázati tényezőktől.

A rossz alvásminőség és a szív- és érrendszeri kockázat közötti kapcsolat már jól dokumentált. A legtöbb tanulmány azonban csak az alvás egy vagy két aspektusát veszi figyelembe (például az alvás időtartamát vagy az alvási apnoét), és csak egy alvási mintát vizsgál egy adott időpontban.

Egy amerikai-kínai kutatócsoport eredményei szerint a reggel 7 és 9 között végzett testmozgás segíti leginkább a testsúlyvesztést.