Az obstruktív alvási apnoe betegség a populáció kb. 5%-át érinti, hazánkban kb. 500 000 embert. Jelentőségét a következményes betegségek tárháza adja. Szerepe van többek között a magas vérnyomás, a szívinfarktus, különféle szívritmuszavarok, az agyi érbetegségek (stroke) kialakulásában. Jellegzetes következménye lehet a fokozott nappali aluszékonyság, és számos, a kognitív működések különféle aspektusait érintő hatás. A kórképpel kapcsolatosan sok új vizsgálati eredmény, információ áll rendelkezésre. A patofiziológia új szempontok szerinti átgondolása hozzájárul a betegség valódi súlyának megértéséhez a következményes kórképek kialakulásában.
Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idősebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.
A cikk összefoglalja két összefonódó éberségfüggő mozgás-rendellenesség, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar tüneteit, kórlefolyását, a komorbiditásukra, diagnosztikájukra, patofiziológiájukra, kezelésükre vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. A két, egymást átfedő szindróma résztüneteinek megértésében az utóbbi 15 évben előrehaladás tapasztalható. Mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a gyakori, jelentős szenvedéssel járó, még nem kellőképpen diagnosztizált tünetegyüttes egyre szélesebb körű ismertetésével. Bár a megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumban állítható fel, a gyanúnak a háziorvosban is fel kell merülnie ahhoz, hogy javuljon a felismerési arány.
Az inszomniák diagnózisának feltétele az elalvás nehezítettsége, az átalvás zavara, a korai ébredés, a nappali funkcionalitás zavara legalább heti három alkalommal, legalább egy hónapon át. A lelki és testi problémákat, gyógyszerhasználatot, abúzust ki kell zárni a kiváltó tényezők közül. A krónikus inszomnia kapcsolatban áll kognitív zavarokkal, a szorongással, depresszióval, a gyenge munkahelyi teljesítménnyel, a mortalitás fokozódásával. Nem gyógyszeres terápiái az alváshigiénés tanácsadás, a kognitív viselkedésterápia, a relaxáció, a többkomponensű terápia és a paradox késztetés.
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle XXII. évf. 1. szám
OTSZ Online
2017-03-29
A szerzők ismertetik az alvásfüggő légzészavarok, ezen belül az obstruktív alvási apnoe szindróma tünettanát, kivizsgálásának menetét, valamint a kezelési lehetőségeket. Felhívják a figyelmet a kórkép kezelése kapcsán felmerülő szövődményekre és azok elkerülési lehetőségeire.
Az alvásfüggő légzészavarok népegészségügyi jelentőségét – különösen a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a magas vérnyomás, illetve a mentális deficit, személyiségváltozás és napközbeni aluszékonyság szindróma terén – az utóbbi években mind több tudományos bizonyítékként elfogadott vizsgálat erősítette meg. Mindezek mellett az alvásmedicinában ez a legnagyobb prevalenciájú és mortalitású betegségcsoport, az itt végzett diagnosztikus és terápiás munkában nyilvánul meg leginkább az alvásmedicina multidiszciplináris karaktere.
Hogy lehet három, egymástól szakmailag távol eső közleményt közös keretbe foglalni? A kapcsolódási pont az, hogy mindhárom gyakori neurológiai betegségeket, illetve tüneteket – tremor, szédülés, alvás alatti légzészavarok – tárgyal. Bár mind a három területen jelentős paradigmaváltás zajlott le az elmúlt évtizedekben, ennek ellenére a közleményekben leírtak jelentős része még mindig nem ment át kellően az orvosi köztudatba, sőt számos téves, elavult nézet uralkodik vonatkozásukban.
Az idegrendszert érintő kórképek Magyarországon népbetegségek. Hazánkban a becslések szerint legalább 800 ezren szenvednek migrén miatt, kb. 300 ezren küzdenek az alvásfüggő légzészavarok problémájával, 200 ezerre tehető az akut agyi vérkeringési zavar (stroke) következményeivel élők száma, a neurodegeneratív betegségek közül gyakori betegségek az Alzheimer-kór és egyéb demenciák, valamint a Parkinson-kór, míg a neuroimmunológiai kórképek közül a sclerosis multiplex érinti a legtöbbeket. Nem véletlen, hogy a neurológiai továbbképzéseken is elsősorban ezek a gyakori kórképek kapják a legtöbb figyelmet. Az Orvostovábbképző Szemle mostani számának Szimpózium rovata ritkább, de az életminőséget súlyosan érintő, sőt akár életveszélyes neuroimmunlógiai kórképeket ismertet, illetve az idegrendszeri betegségeket gyakran kísérő, de keveset tárgyalt szövődmény, a vizeletürítési zavar kap benne hangsúlyt.
A szívbetegek ellátásán belül egyre nagyobb figyelmet kapnak a kísérő betegségek, köztük az alvásfüggő légzészavarok (SDB). Mind az obstruktív alvási apnoé (OSA), mind a Cheyne–Stokes-légzés (CSR) gyakori és a prognózist rontó kísérő betegség.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.