Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a COVID-fertőzés utáni legfontosabb pszichológiai tüneteket és ezek kezelési lehetőségeit az eddig kialakult jó gyakorlatok alapján. Nem bonyolódunk bele abba az elméleti dilemmába, hogy a tünetek poszt-COVID szindróma vagy hosszú COVID-betegség tünetei-e, mert a pszichológiai tünetek kezelése szem­pontjából ennek kisebb a relevanciája.

A Covid-19 betegek kezelésekor -miközben persze az életük megóvása az elsődleges cél- számolni kell az alkalmazott és a beteg által szedett gyógyszerek között fellépő kölcsönhatásokkal.

Egy új tanulmány szerint az idős embereknél az antidepresszívum váltás növelheti az öngyilkossági szándékot.

Krónikus kismedencei fájdalomról akkor beszélünk, ha a menstruációs ciklustól független fájdalom 6 hónapnál hosszabb ideig fennáll, a köldökvonal alatti kismedencei régióra lokalizálódik, rontja az életminőséget és gyógyszeres kezelést tesz szükségessé.¹ Az Egyesült Államokban a krónikus kismedencei fájdalom éves előfordulása a nők körében 15% körül van, és évente körülbelül 2 milliárd dolláros terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre.²

Az opiátok és opioidok a daganatos fájdalomcsillapítás alappillérei. Palettájuk ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a daganatos betegek rettegett tünetét, a fájdal­mat különböző helyzetekben a leghatékonyabban csillapíthassuk. A totális fájda­lom elmélete alapján a fájdalomnak pszichés, szociális és spirituális komponensei is vannak, a beteg szenvedésének csökkentésében nemcsak a testi, hanem a lelki fáj­dalom csillapítására is törekedni kell. A krónikus fájdalmat önálló betegségként kell értékelni, ugyanolyan intenzíven és erélyesen kell kezelni, mint magát a daganatos alapbetegséget.

Németországi és nemzetközi vizsgálatok szerint jelentős különbségek lehetnek a kognitív károsodással élő és a mentálisan ép páciensek fájdalmainak kezelése között. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kognitív károsodás korlátozhatja a beteget fájdalmainak kifejezésében. Szerepelhetnek az okok között az illetékes orvosi szakmák képviselőinek a fájdalomcsillapító gyógyszerek hatásával és adagolásával kapcsolatos hiányos ismeretei és fenntartásai is. Németországban ezen a területen további kutatásokra van szükség, mert a betegek alulkezelése tartósan fennálló probléma, és evidenciákon alapuló ajánlások megfogalmazásához nincs még elég adat.

Az anxiolítikumot vagy altatószert szedők egy angliai vizsgálatában azt tapasztalták, hogy a felírást követő átlagosan 7,6 év alatt halálozási arányuk magasabb volt, mint a – gyógyszert nem szedő – személyeké és minden vizsgált gyógyszertípusnál dózis-hatás kapcsolat mutatkozott.

Az Orvostovábbképző Szemle januári számában három közleményt olvashatnak a pszichés zavarok témakörében. Az egymástól viszonylag távoleső, de témájában egyformán aktuális összefoglaló közlemények elolvasása nemcsak pszichiáterek, hanem általános, illetve háziorvosok számára is feltétlenül ajánlott. 

Magyarországon hiányszakmának számít a pszichiátria. Itthon maradó pszichiátereink egyre túlterheltebbek, egyre kevesebb idejük jut betegeikre, konzultációra, tapasztalatcserére és önképzésre, sokukat fenyegeti a kiégés. A Servier Hungária Kft. esetbemutató kerekasztal-sorozattal igyekezett segíteni a gyógyításban dolgozó kollégák munkáját, a depresszió minőségi kezelését. Az Orvostovábbképző Szemle Agomelatin különszámainak jelen kiadványában a VALENTIN-program keretében elhangzott esetismertetésekből gyűjtöttük össze az agomelatin alkalmazásának szempontjából a legtanulságosabbakat.

A 47 éves nőbeteg 3 éve áll gondozónkban kezelés alatt. Szomatikus előzményéből többszörös lumbális porckorongsérv emelendő ki, mely miatt kialakult állandó fájdalma nagyban hozzájárult pszichés dekompenzálódásához.