A biomarkerek – a fiziológiás élettani folyamatok, kóros állapotok vagy farmakológiai válaszok objektíven mérhető jellemzői – nélkülözhetetlen eszközzé váltak a modern medicinában. Az elmúlt öt évben a proteomika, a genomika, a folyadékalapú biopszia és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése alapvetően átalakította a biomarker vezérelte ellátás lehetőségeit: a betegségek korábbi diagnózisa, a pontosabb terápiás ellátás és a kezelések valós idejű monitorozása vált elérhetővé. Ez az összefoglaló a legfrissebb szakirodalmat szintetizálja, hogy áttekintést nyújtson a jelenleg a klinikai gyakorlatban használt biomarkerekről a főbb orvosi szakterületeken, bele­értve a gyulladásos megbetegedéseket, a szív- és érrendszeri betegségeket, az onkológiát, a neurológiát, valamint az anyagcsere-rendellenességeket.

Már hat hetes, átlagosan másfél órás alváshiány is fél kilogrammos súlygyarapodást okozhat.

A mikrobiom nem pusztán a női hormonok újrahasznosításában vesz részt, hanem aktív endokrin partnerként működik.

Gyorsan kiürülő gyógyszer helyett a sejtek genetikai utasítást kapnak a terápiás fehérje termelésére.

A hagyományos mikroszkópos vizsgálat helyett az új módszer egyszerre rengeteg biomarkert elemez.

A zsigeri zsírszövet gyulladáskeltő fehérjéket termel, amelyek krónikus gyulladáshoz és metabolikus stresszhez vezetnek.

A klórpromazin és prometazin kombinációjával kiváltott hipotermia csökkenti az agysérülések mértékét és jobb felépülést tesz lehetővé.

Az XOS prebiotikumok alkalmazásával helyreállítható a mikrobiális egyensúly, és csökkenthető a zsigeri zsírtömeg.

A szokásostól eltérő étkezés megzavarja az egerek bélrendszerének cirkadián ritmusát, ami segíthet az emberi emésztési és anyagcsere-problémák megértésében.

Az elsődleges biliáris cholangitises betegek közel 10%-a krónikus vesebetegségben szenved