A magas rosttartalmú élelmiszerek étvágycsökkentő bélhormonokat szabadítanak fel derült ki egy új kutatásból.

Az fogyókúrás gyógyszerek népszerűsége rendkívül megnőtt, hisz nagyon hatékonyak. A GLP-1-eket szedő betegek testsúlya azonban a szerek abbahagyását követő egy évben rendszerint ismét gyarapodik.

A közeljövőben lehetőség nyílhat az elhízással társuló leptinrezisztencia sikeres kezelésére. A táplálkozás hatással lehet a leptinrezisztencia kiala­kulására, ezáltal megváltoztathatja az energiahomeosztázis neuroendokrin szabályozását. A leptin szerepet játszik az intesztinális táplálékfelvétel, a vérnyomás és a fertilitás szabályozásában, ugyanakkor számos gyulla­dásos és autoimmun betegséggel összefüggésbe hozható.

Egyre több az idősödő és öreg ember, s a technicizált világban burjánzó fizikai in­aktivitás miatt új „járvány” terjed: az öregedés részeként az izomtömeg, az izomerő, a motorikus ügyesség rohamos megfogyatkozása. Jelentős részben kivédhető, el­odázható ez a folyamat, ám a sikeres megelőzéshez saját összeszedettségünkre és munkánkra van szükség. A szarkopéniások életminősége és életkilátása lényegesen rosszabb a megfelelő izomzattal és motorikus funkciókkal élő kortársaikénál.

A müncheni Helmholtz Centrum (HMGU) és a szintén müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói USA-beli kutatókkal együtt a 2. típusú diabétesz egy újfajta kezelését fejlesztették ki.

Napjainkban – a folyamatosan fejlődő koraszülött-, illetve újszülött- sebészeti ellátásnak köszönhetően – egyre gyakrabban találkozhatunk a mindennapi orvosi gyakorlatban is rövid bél szindrómás csecsemőkkel és gyermekekkel.

A máj-cirrhosisban szenvedő betegek körében 20–30%-os gyakorisággal alakul ki hepatogén diabetes. A gyógyszeres kezelést elsősorban a mellékhatások határozzák meg. Különösen alkoholabúzus esetén kell szem előtt tartani a hypoglykaemia fokozott veszélyére.