Bélhormonokkal kezelhető a diabétesz
A müncheni Helmholtz Centrum (HMGU) és a szintén müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói USA-beli kutatókkal együtt a 2. típusú diabétesz egy újfajta kezelését fejlesztették ki.
Megfigyelték, hogy egy új hormonmolekula, amely két inzulinstimuláló hormon, a GLP-1 és GIP receptoraira hat, csökkenti a testsúlyt és a vércukorszintet. Az eredményeket nemrég közölték a Science Translational Medicine-ben, és a közlemény tartalmazza azoknak a sikeres klinikai vizsgálatoknak az eredményeit is, amelyeket a Roche gyógyszergyárral közösen végeztek.
A GLP-1 (glukagonszerű peptid 1) és a GIP (glükózfüggő inzulinotrop polipeptid) az emésztőrendszerben termelődő hormonok, amelyek szabályozzák az evést és számos anyagcsere-folyamatot. Ha a szervezet glükózt emészt, ezek a hormonok elsősorban fokozott inzulinfelszabadulást és a vércukorszint következményes csökkenését váltják ki, de hatnak az étvágyra és a zsírégetésre is.
Azoknak a hatásoknak a némelyikét, amelyeket most először egyetlen molekula fejt ki, már használják a 2. típusú diabétesz kezelésében. Ilyenek a GLP-1 analógok, valamint a DPP4 (dipeptidil peptidáz 4) inhibítorok, mely utóbbiakról úgy gondolják, hogy fokozzák a GLP-1 hatását; e szereket a vércukorszint csökkentése végett alkalmazzák. A HMGU és a TUM kutatócsoportjainak, amelyeket dr. Brian Finan és dr. Matthias Tschöp professzor vezetett, valamint az Indianai Egyetem és a Cincinnati-i Egyetem kutatóinak most sikerült kifejleszteniük egy olyan molekuláris struktúrát, amely kombinálja a két hormon hatását. Ezek az új molekulák egyidejűleg stimulálnak kétféle receptort (GLP-1 és GIP), és következésképpen maximalizálják az anyagcserehatásokat az egyes molekulák hatásaihoz vagy a jelenleg rendelkezésre álló, az egyes hormonokon alapuló gyógyszerekhez képest.
Az újonnan felfedezett GLP-1/GIP ko-agonista csökkenti a vércukorszintet, a testsúlyt és a vérzsírokat. Fontos emellett, hogy a kutatók azt is megfigyelték, hogy az új anyag az anyagcserét is javította az emberekben; e jótékony hatást már több állati modellben is kimutatták. Emellett annak is mutatkoznak a jelei, hogy a várható nemkívánatos hatások, amelyek közül a gasztrointesztinális panaszok a leggyakoribbak, ritkábbak és kevésbé kifejezettek az új anyag alkalmazásakor, mint akkor, ha külön-külön adják az egyes hormonokat.
Bár az eredmények nagyon bíztatóak, Tschöp professzor arra figyelmeztetett, hogy még hosszú évekig kell intenzíven vizsgálni ezt a módszert, klinikailag tesztelni és megállapítani a biztonságosságát, mielőtt a betegek számára elérhetővé válna.
Dr. Finan, a közlemény első szerzője, azt emelte ki, hogy ez a szer integráns része lehet majd a 2. típusú diabétesz személyre szabott kezeléseinek, mivel a GLP-1 és GIP jelek erőssége változtatható lesz, a beteg személyes szükségleteihez igazítva.
Forrás: Science Daily